Harcművészet Győrben

Szeptemberben megalakult a Győri Harcművészeti és Egészségmegőrzési Központ továbbá a győri Doce Pares Eskrima Klub.

Kamocsai Péter a Magyar-Japán Baráti Társaság Győri Klubjának vezető helyettese és a Győri Kendó alapító tagja ez úttal a Fülöp-szigetekről származó eszközös és pusztakezes önvédelmi rendszert honosította meg Győrben.

Az eskrima, habár Fülöp-szigetekről származik, sok japán rendszerekhez hasonló mozgást hordoz magában. 3 fő pillére a botharc, késharc és a pusztakéz. Harcműveszet és önvédelem mellett lehetőség van versenyzésre is, így az eskrima küzdősport oldalát is gyakoroljuk. 

Minden Kedves Érdeklődőt szívesen várunk előzetes képzettség nélkül is! 

Helyszín: 9023 Győr Török István u 36. (VKL GYM terme) 

Időpont: minden szombaton 15 órától 16:30-ig.

Első edzés ingyenes, minden eszközt díjmentesen biztosítunk.

Edzéseket vezeti: Kamocsai Péter Eskrima Instruktor

További információ: www.eskrimagyor.hu weblapon vagy facebookon, az Eskrima Győr oldalon.

Kendó tábor és kelet-nyugat kulturális hétvége

 A Kendo Győr és a Magyar-Japán Baráti Társaság Győri Klubja meghívja Önt a június 3- 4 között tartandó kulturális hétvégére, melynek keretein belül több programmal is készülünk. 

Japán történelem a filmvásznon 3.rész - Eső után

 Az Eső után (雨上がる) egy 1999-ben bemutatott film, melynek történelmi jelentősége ugyan csekély, de úgy éreztem, hogy be kell mutatanom, hisz az általam is tanult és követett kardstílus, a Mugai-ryu (無外流) a középpontban áll.

A filmből nem derül ki a pontos dátum, de mivel Tsuji Gettan (1649-1727) kardforgató mestert is megszemélyesítették benne így az 1700-as évek legelejére datálhatjuk.

A főszereplő, Misao Ihei életének kis szakaszát mutatja be a film. Erősen szembeállítja a hagyományos olykor rideg szamuráj felfogást a kedves, segítőkész rónin hozzáállásával.

A film online itt tekinthető meg eredeti hanggal magyar felirattal: https://videa.hu/videok/film-animacio/eso-utan-ame-agaru-egyben-film-magyarul-8dGO7QGhSBC4sUcP 

Történet leírás:

Ihei egy gazdáját vesztett szamurájként (róninként) éli életét, vándorolva Edoból (mai Tokió) feleségével, Tayoval együtt.

Több napos esőzés kezdődik, ami miatt megáradnak a folyók és így nem tudják folytatni útjukat. Egy Matsuba nevű fogadóban találnak menedéket több szegény paraszttal együtt. A parasztok már a legelején megjegyzik egymás közt, hogy Ihei nem egy hétköznapi szamuráj, hisz bölcs, kedves és mindig mosolygós. A parasztok szegénységük miatt sokszor egymásnak esnek vitatkoznak, veszekednek. Ihei ezen szeretne változtatni és bőséges ételt és Saket hozat. Hatalmas lakoma és ünneplés veszi kezdetét, amellyel ismét helyre áll a béke az emberek közt. Ha csak egy kis ideig, de ők is nemesnek érezhették magukat. Feleségének ekkor még nem tetszik, hogy a nincsteleneken segít férje. 

Másnapra eláll az eső végre. Ihei az erdőbe megy élesíteni elméjét és kardvívó tudását. Erdőben sétálva önismereti kérdéseket tesz fel magának, közben a Mugai-ryuból ismert formagyakorlatokat (kata-kat) végez. 

-Kívülállónak ezek csak üres mozdulatokat jelentenek, valójában az iaidó ezen stílusában az elképzelt ellenfelek legyőzésekor a saját elméjének csiszolása a cél.- 

Hirtelen több hangoskodó szamurájt talál akik közül ketten, egymásra kardot rántanak és meg akarnak vívni. Ihei közéjük ugrik és lefegyverzi őket, hogy ezzel megakadályozza a felesleges vérontást. Itt már látszik, hogy Ihei nagyon komoly ismeretekkel rendelkezik a kardforgatás terén. Ekkor jelenik meg a szamurájok klánjának ura, Shigeaki aki látta a lefegyverzést és elismeri Ihei tettét. Emiatt másnap követeket küld a fogadóba, hogy magához hívassa. A kastélyban Iheit felkérik, hogy mesléjen életútjáról. Ekkor kiderül, hogy Edóból jött, ahol Tsuji Gettantól a híres Mugai-ryu kenjutsu és iaidó iskola alapítójától tanult, akitől a katana kardját is kapta. Ez után a klán ura felkéri Iheit, hogy a fegyvermestere legyen. Ez az ottani kenjutsu (kardvívó) mesterek ellenszenvét és féltékenységét vívja ki. 

Hogy lássák Ihei vívótudását egy párviadalt szerveznek bokkennel (fakarddal) de a vívás mesterei nem jelennek meg. 2 embere elbukását látva úgy dönt Shigeaki úr, hogy ő maga száll szembe Iheiel, de éles lándzsával. Iheinek nem okoz problémát, így is legyőzi Shigeakit, aki emiatt nagyon mérges lesz és elküldi Iheit. 

Hazafele sétálva Iheit körülveszik a párbajon nem megjelent kardforgató mesterek és rátámadnak. Ihei próbálta visszafogni magát de többszöri figyelmeztetés után ő is kardot rántott a támadók vesztére. Hazatérve másnap követek érkeznek, akik közlik, hogy uruk megváltoztatta véleményét és mégis szeretné felfogadni. Azonban kiderült, hogy Ihei többször (mások segítésére használt) pénzszerzés céljából vívott párbajt. A nyereségből fakadó párbajokat a szamuráj erkölcsi kódex, a bushido erősen tiltott. Ihei mentegetőzés mentesen próbálta elfogadni a tényeket. Ekkor felesége rádöbben, hogy Ihei miért szeret segíteni az elesetteken és férje mellé áll és elmondja a követeknek, hogy mit és miért tett a férje. Habár nem tetszett neki korábban, ez után bátorítani és támogatni fogja rá férjét, hisz jó célért cselekszik. 

A követek visszatérnek, uruknak elmesélik a történteket. Shigeaki ismét megváltoztatja döntését és mégis felfogadná Iheit. Azonban ők már elindultak tovább és átkeltek a folyón is. Shigeaki sajátmaga vágtat Iheiék után, de a film véget ér, mielőtt utolérné őket.

Mugai-rjú japán kardvívó iskola

(a szöveg, eredetileg a wikipedia enciklopédiába íródott, emiatt itt az eddigi cikkektől eltérően nem hebon-shiki átírattal, hanem magyarosítottan írtam a japán szavakat. Ha zavar valakit, teljesen megértem, de sajnos ez az elfogadott) 

A Mugai-rjú (japánul 無外流, Mugai-ryū) egy korjú harcművészeti iskola, melyet Cudzsi Gettan Szukemocsi (辻月丹資茂 Tsuji Gettan Sukemochi) alapított 1680. június 23-án. A hivatalos neve Mugai sinden kenpó (無外真伝剣法 Mugai Shinden Kenpō).^[1]

Cudzsi Gettan a Mugai-rjú megalapítója

Cudzsi GettanSzerkesztés

A Mugai-rjú alapítója, Cudzsi Gettan Szukemocsi, Cudzsi Szukemocsi néven született a Keian második évében (1649) egy Maszugiban(馬杉 Masugi), Mijamura faluban (宮村 Miyamura), ma Kóka(甲賀郡 "Kōka-gun") város nevet viseli, mely ,a Siga (滋賀県 "Shiga-ken") prefektúrában található. Apja egy alacsony rangú szamuráj, Cudzsi Jadajú, a család második fia.

13 évesen Kiotóba küldte apja, hogy kardvívást tanuljon, 26 éves korára érte el a legmagasabb "Kaiden" szintet. Ez után Edóba (mai Tokió )ment, hogy iskolát nyisson. Hogy pontosan a kardvívás mely iskoláját tanulta nem bizonyos. A legmegbízhatóbb feljegyzések a Jamagucsi-rjút említik Jamagucsi Bokusinszai tanítása alatt, de még korábbi dokumentumok Itó Taizent említik mint mesterét. A vívás ismeretei mellett nagy hangsúlyt fektetett az elméjének csiszolására is. Zen buddhizmust és kínai költészetet tanult Szekitan Rjózen (石潭良全) paptól a Kjúkódzsi (吸江寺) templomban. 32 évesen érte el a buddhista Megvilágosodást, melynek örömére egy verset írt:

   一法実無外
   乾坤得一貞
   吸毛方納密
   動着則光清
  Ippō jitsu mugai
  Kenkon toku ittei
  Suimo hō nomitsu
  Dōchaku soku kōsei

Az igazságon kívül nincsen semmi más
A Világ igazsága
Most itt van az elmémben
Minden apró mozdulatban fény csillan

Az első mondat utolsó két írásjegyét a 無外 mugait vette alapul, hogy iskolájának új nevet, ezzel egy új kardstílust adjon. A név a Mugai-rjú, vagyis Semmi más iskolája nevet kapta. Az elnevezésből is látszik, hogy a Zen az iskola fejlődésére és tananyagára is nagy hatással volt.^[2]

Az iskola fejlődéseSzerkesztés

Az iskola megalakulásakor már Gettan a józan ész szerinti erkölcsi normák és a buddhista tanok betartásával igyekezett oktatni. Nem érdekelte, hogy nincsen hangzatos neve az iskolának, nem érdekelte a hírnév. A szellemiséget a kardrántás művészetének elnevezésébe is átvitte. Elsődleges harcművészete az iaihjódó lett. Az iai jelentése a hirtelen találkozás. Ebből a szóból ered az iaidzsucu nevű harcművészet, mely a kardrántás művészete, illetve az iaidó, mely egy meditatívabb,szellemibb utat jelöl. A hjódó a Hjó (katonai) és a Dó(spirituális út)szavakból tevődik össze, melynek együttes értelme: A katonai szellem útja. Gettan ezzel rávilágított, hogy az igazi harcművésznek nem elég a harcot jól tanulnia, elméjét is élesítenie kell hozzá. Az iskola 10 hosszú kardos (tacsi)és 3 rövidkardos (kodacsi) technikával rendelkezett. Az iskola ismertté vált a Gekiken/gekkenről, mely páncélban történő bambuszkardos edzés, ami a mai kendó előde. Későbbiekben az iskola egyre elterjedtebb lett, nőtt az érdeklődés a mugai-rjú iránt. Gettan 1727-ben halt meg, a stílust fivérei vitték tovább. Yaszuke Takahasi, Gettan öccse Dzsikjó-rjú iaidzsucut tanult, melyből több technikai újítást ültetett át a Mugai-ba, mint például a Szuvari-vazákat. Ezek olyan technikák, mikor a gyakorló felek egymással szemben térdelő ülsében (szeizában) ülnek és innen rántanak kardot.

A páros vívás gyakorlatokra (kumitacsi) felkészítő és egyben meditatív begyakorolt mozdulatokat fejlesztettek ki. Ezek a Katák. Hogy a vágások erejét és pontosságát mérjék és gyakorolják az ún. Tamesigiri (próba vágás) technikát vezették be, mely ekkor már elterjedt volt a kardkovácsok körében az új kardok tesztelésére.

Mesterek és vezetők (Szoke)Szerkesztés

Generáció	Edo mugai-rjú Nagymesterek
1.	Cudzsi Gettan Szukemocsi
2.	Cudzsi Uheita
3.	Cudzsi Kimata Szukehide
4.	Cudzsi Bunzaemon Szuketaka
5.	Cudzsi Kimata Szukejuki

A hatodik generációtól a iskolák kettéváltak és a korábbi Edo mellett a Himedzsi stílus is megkezdte működését.

Generáció	Edo nagymesterek	Generáció	Himedzsi nagymesterek
6.	Cudzsi Bunzaemon Szukenobu	6.	Takahasi Hacsiszuke Micuszuke
7.	Cudzsi Kinicsiro Yosisige	7.	Takahasi Tacuzo Micuharu
8.	Cudzsi Kimata Sibaoka	8.	Takahasi Hacsiszuke Shgejuki
9.	Cudzsi Kamegoro Szadatoku	9.	Takahasi Tecuo Takesige
		9.	Takahasi Kjutaro Koun
		10	Nakagawa Sirjo Sinicsi

A Mugai-rjú utolsó nagymestere (szokéje) Nakagawa Sirjo Sinicsi mester volt, aki 1981 január 2-án 86 éves korában hunyt el. Utódot nem nevezett ki, de több tanítványa is elnyerte a Menkjó kaiden (legmagasabb) fokozatot. Ők a következők:^[3]

   Nakatani Takasi
   Sirai Rjotaro
   Toda Motohisza
   Okamoto Josiharu
   Konisi Miszakazu
   Nagaszava Maszao
   Niina Toyoaki Gjokuszo
   Szega Josijuki
   Konisi Sin
   Tamenori Akitada
   Fudzsimura Micsio
   Nakatani Maszaja
   Furuhata Kimijuki

Mugai-rjú EurópábanSzerkesztés

Az Európában ismert Mugai-rjút Niina Toyoaki Gjokuszo Szokétól tanulhatta Luciano Gabriel Morgenstern, aki Japánból hazatérve megalapította első edzőtermét Kölnben. Később több stílust is tanult. 2017-ben a Kaiden szintet kapta meg, majd 2021-ben a 7.dan szintet nyerte el. Európában jelenleg 8 országban, 20 iskola működik, melyek mind Luciano Gabriel Morgenstern Mester vezetése alá tartoznak. Központja a kölni Tensinkai dodzsó.

Tálakban nevelt fa - előadás

 Szeptember 6-án egy új oldalát ismerhettük meg a kertészkedésnek és növénynevelésnek. Idei első előadásunk alkalmával Nagykutasi Viktor kápráztatta el a győri könyvtárba látogatókat a kis méretű - bár teljesen nagy testvéreire hasonlító - a tálakban nevelt japán fákkal, a bonsaiokkal.

Megismerhettük a bonsai eredetét, típusait, a hozzá szükséges eszközöket és információkat is kapott mindenki aki szeretné kipróbálni ezt a nem egyszerű művészetet.

Továbbá kis ízelítőt is kaptunk a bemutatók alkalmával bemutatott bonsaiok kísérő kis növényeiről  kusamonokról (ejtsd: kuszámono "fű félék") és a suisekikről (ejtsd:szujszeki "víz és szikla) 

Viktor elmondta, hogy habár a rendszeres lombkorona metszés miatt ilyen picik a fák, a rendszeres szeretet, átültetés és alapos gondozás miatt egyáltalán nem szenvednek a fák. Ahogy fogalmazott, ennél egy fának jobb dolga nem is lehetne. Ezt a több 10 éves fák csodaszép lombkoronával és változatos  formájukkal hálálják gondozójuknak.

A fák egy külső szemlélőnek is hatalmas pozitív energiát sugallnak, de készítője ezt nap, mint nap tapasztalhatja. Szóval a belefeketett energia, idő és pénz azonnal megtérül.

Tálakban nevelt fa - Bonsai

 

 A Magyar – Japán Baráti Társaság győri csoportja

tisztelettel meghívja Önt a

JAPÁN KLUB következő összejövetelére,

Tálakban nevelt fa

c. bemutatóval egybekötött előadásra

Előadó: Nagykutasi Viktor kertész-szakíró,

          a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesület elnöke

Házigazda: Horváth Ferenc a MJBT győri klubvezetője

A fenti cím az ismert japán fagondozást, a BONSZAI-t jelenti.

Az előadó családi kertjében, otthonában gondozza ezeket a különleges fákat, már tizenhárom éves kora óta. Jelenleg közel 60 törpefácskával foglalatoskodik nagy szeretettel és szakértelemmel. Most mindnyájunk örömére a klubban is.

Keleten évszázadok óta művészeti ág, Nagykutasi Viktornál is.

Helyszín:  Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér 

         Központi Könyvtárának klubja

             Győr, Herman O. u. 22.

Időpont:  2021. szeptember 6. (hétfő)  17 óra

                         

                             Szeretettel várjuk Önt!

A rendrakás művészete előadás - Beckné Borbély Éva

A rend, a tisztaság, a mindennapi használati tárgyaink tisztelete, szeretete Japánban már évszázadok óta hagyománynak számít.
Az egyre kisebb hely, a túlzsúfoltság miatt pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap a "sok mindent kis helyre" elvű elrendezés. A japán emberek ezt megtartva, az átláthatósággal próbálják összehozni. Ez a fajta tárolás, szortírozás már-már igazi művészetté nőtte ki magát.
Beckné Borbély Éva kineziológusnak köszönhetően, november 18-án Marie Kondo két könyvét, a Rend a lelke mindennek, valamint a Tiszta öröm köteteket ismerhettük meg, Éva saját tapasztalatin keresztül.
Társaságunk nevében Szívből köszönöm Éva színes és érdekes előadását.

MJBT Előadás: 2019.11.18. Győr

Egy törékeny japán nő megreformálta a világ háziasszonyainak 

rendről és rendrakásról alkotott elképzeléseit.

 Meghívó

 A Magyar – Japán Baráti Társaság győri csoportja

tisztelettel meghívja Önt a

JAPÁN KLUB következő összejövetelére,

Rend a lelke mindennnek,

és a Tiszta öröm

c. könyvek bemutatására, és előadásra

Előadó: Beckné Borbély Éva kineziológus

Házigazda: Horváth Ferenc, a MJBT győri klubvezetője

Marie Kondo könyvei alapján megismerkedhetünk a rendrakás művészetével, mely nemcsak otthonunk fizikai valójának megújulását tartalmazza, hanem az emberek életszemléletének, gondolkodásának radikális változtatására is módot adhat, melyet a könyvet bemutató Beckné Borbély Éva is magáénak vall és hirdet, tudva azt, hogy hosszú út vezet a külső és belső megújulásig.

Helyszín:  Dr. Kovács Pál könyvtár és Közösségi Tér klubja

             Győr, Herman O. u. 22.

Időpont:  2019. november 18. (hétfő)  17 óra

Harcművészet? Küzdősport? Önvédelem? MI MICSODA??

Manapság már egyre több ember gondolja úgy, hogy érdemes harcművészetet tanulni a kikapcsolódás, a baráti légkör miatt, vagy épp a fegyelem fejlesztésének és persze a saját testi épségünk megóvásának érdekében. Mindenki más miatt, más mentalitással és célokkal keresi a neki megfelelő mozgásformát.

Nem minden harcművészet küzdősport és nem minden küzdősport alkalmas önvédelemre. De először is, ismerjük meg ezen szavak jelentését.

Önvédelemi és harci rendszerek: minden napokhoz igazított harci forma, mely a testi épségünk megóvására irányuló erőszakos fizikai és mentális támadások kivédésére irányul.
Fegyvere az adott szituációban bármi lehet, szabálya egyetlen egy, túlélni. Túlélni bármi áron! (pl: ninjutsu, krav maga, FMA, Sami, Systema)
Az ilyen rendszerek jellemzően katonai közelharcból alakultak, ahol nem csak az önvédekezés a cél, hanem akár a támadó likvidálása.

Harcművészet: Egy harci forma, melyben a gyakorláskor a belső energiánk és tudatunk fejlesztése a fő cél a technikai gyakorláson keresztül.
Fegyvere az adott harcművészet szabályaitól függ. (pl: kali/ Arnis/ Eskrima, Silat, Baranta)

Küzdősport: Egy olyan versenyzési forma melyben technikai tudásunkat alkalmazzuk az ellenfelünk legyőzésére az adott szigorú szabályok betartása mellett. Ekkor mindig bíró felügyeli a szabályosságot, szükség esetén közbelép. (pl: box, kick-box, MMA, Muay Thai)

Ezeken felül van egy szó, melyet a japán harcművészetekre és küzdősportokra használunk. Ez a BUDÓ, vagyis a harc útja. (pl: Kendó, Karatedó, Júdó, Aikidó, Iaidó)
A budóban nem szoktuk megkülönböztetni a fenti 3 irányzatot. Az egyén mindig a fejlődni akarás tudatával áll a szőnyegre, nem pedig a győzni akarásával. Emellett azonban rendeznek versenyeket karatéban, kendóban, judóban, jujutsuban. Azonban a versenyre csak a "tiszta tudatú" tanulók juthatnak el, hogy saját tudásukat mérethessék meg.
Mikor kendó versenyre készültem, egy versenygyakorláskor megvágott az ellenfelem, amit jelzett a bíró, megállította a meccset. Az ellenfelemből erre egy halk ,,ezaz!" csúszott ki. A vezető bíró azonnal egy hansoku ikkai-al (félpontos büntetéssel) és az elért pontjának megvonásával büntette egy kis dorgálás mellett. 

Aki érmet szeretne, másokat legyőzni és a saját EGO-ját növelni ezáltal, az ne a Budót válassza, mert hamar az ellenkezőjére juthat. 

Versenyezni és küzdeni szeretnél? - Küzdősport

Érdekel a tradíció és a hagyományos fegyverek használata, de nem feltétlenül akarsz versenyezni? - Harcművészet

Félsz, hogy nem vagy képes megvédeni magadat a nyílt utcán egy esetleges támadás esetén? -Önvédelmi rendszer

Szeretnéd magad mentálisan is fejleszteni de nem érdekel annyira a versenyzés szelleme? - Budó

Ha valaki önvédelmet akar tanulni, az választhat a fenti 4 út közül. De mérlegelni kell a hatásosságot. Személyesen erről  szívesen adok bővebb tanácsot bárkinek.

Lehet akár önvédelmi célra is alkalmas küzdősportot űzni harcművész szemmel.
Korábbi UFC MMA világbajnok, George st. Pierre mondta a következőt:
,,A harcos (itt értsd: küzdősportoló) az a személy aki egy versenyre edz. Én harcművész vagyok. Én nem egy versenyre edzek. Én magamért edzek. Folyamatosan edzek a tökéletességért. Egy olyan tökéletességért, amit sosem fogok elérni."

A budó, a küzdősportok, a harcművészet és az önvédelmi rendszerek mindegyike megegyezik egy valamiben.
Mindegyik az egyén személyiségére olyan mértékben hat, hogy az növelni fogja az önbizalmat, magabiztosságot és bátorságot, reflexeket.

Vojtech L. Levsky, Az önvédelem 500 fogása c. könyvében így fogalmazott:

,, Minden emberben megvan a védekezésre való készség. Szükség esetén az is verekedni fog, aki soha nem kényszerült rá az életben.[...] A félénk és gyáva ember nem sokra megy a legnagyobb erővel sem, ha igazi veszélyben - kivált fegyveres támadóval szemben- elfogja a páni félelem és rémület, ami lehetetlenné teszi számára a megfontolt és az adott helyzet által kiváltott ésszerű cselekvést. Az önvédelmi fogások elsajátítása egyúttal az önbizalmat és a biztonságot is növeli és ezáltal kihat a jellemváltozásra - a félénkből bátor és kiegyensúlyozott ember lesz. "
V. L. Levsky
Csehszlovákia első önvédelmi szakoktatója

Ha elhatározzuk magunkat egyszer és tanulni szeretnénk, akkor mérlegeljünk, ismerkedjünk meg több mindennel is, próbáljuk ki magunkat és úgy fogunk megváltozni, úgy fogunk bátrakká válni, hogy észre sem vettük és ami a legjobb benne, hogy sosem jutunk a legvégére. Mindig tudunk bennük fejlődni.

Lemondott a Császár! Isten óvja a Császárt!

 Akihoto, Japán 125. Császára 31 évi uralkodás után a mai napon lemondott a trónról fia, Őfelsége Naruhito javára.
A ceremóniát a japán tévé élőben közvetítette.
Az ünnepségen a kiotói palota Leköszönő termében zajlott, ahol látható volt a három ősi japán ereklye közül az első kettő. ( 三種の神器)
Ezek a
- Kusanagi Tsurugi/ Kusanagi no Tachi (két élű kard)
- Yasakanino Magatama (Jádeból készült hold alakú nyakék)
A harmadik ereklye a Yatano Kagami (147 centis körkörös tükör) nem volt jelen. Helyette két kis csomagban a Császári pecsétek voltak kihelyezve.

三種の神器

IDE kattintva eléri a helyi televízió élő adásának részletét az ereklyék kihelyezéséről.

Mint arról már korábban beszámoltunk, Heisei 31. évét Őfelsége Naruhito e hónap 1-én megválasztott uralkodási neve alapján Reiwa 1. éve követi.
Mai nap hivatalos datálása még 平成３１年４月３０日
Holnapi pedig már 令和元年５月１日