Mi a különbség a katakana, a hiragana és a kanji között?

A hiragana, katakana, kanji és a róma ji alkotják a japán írásjelrendszert.
Japánnak nem volt önálló írásjelrendszere, amit a nyelve leírására tudott volna használni.
Mikor a kínaiak elindultak hódító útjukra, hogy feltérképezzék Ázsiát, Koreán át jutottak el Japán szigeteire. A kínai utazók közt minden bizonnyal az akkori idők legnevesebb mester emberei lehettek. Ekkor ismerkedett meg Japán a karddal (kínai jian és dao kard volt az alapja a későbbi szamurájkardoknak), a vallásokkal (pl: buddhizmus. megj: a sintoizmus ekkor már jelent volt Japánban.), a vallásokhoz köthető növényművészettel (ezt Kínában penjing-ként ismerték, japánok pedig művészetté alakítva bonsai-nak nevezték el). A rengeteg további dolgon kívül, elvitték a szigetország zárkózott lakosságának a kínai írást. Japánok elkezdték saját nyelvükre használni, de hamar egy nagy gondba ütköztek.
A japán nyelv ragozó nyelv. Ragozza az igéket, mellékneveket, több féle partikulákat használ. Bonyolultabb nyelvtanilag, mint a kínai. A kínairól pedig tudni kell, hogy nem ragoz, valamint fontos, hogy egy írásjel egy szót, fogalmat jelöl. Általában pedig egy szótagból is állnak. Így hát a kínai, ún. hanzi írásjelrendszer alkalmatlannak bizonyult a japán nyelv leírására. Legalább is ebben a formában. Elkezdték használni a hanzikat, (japánul: kanjikat) szótagírásra és szóírásra egyaránt.
Csak kínai jelekből állt a mondat, de egy írásjel jelenthette azt az egy bizonyos szót és vehették magát az olvasatot csupán. Ez, mondani sem kell, nagyon bonyolult volt. Az egyszerűsítés kedvéért a szótagokra használt kanjikat (ezeket hívták man'yougana-nak) elkezdték egyszerűsíteni. Így alakult ki a hiragana (főként nők használták, innen ered a másik elnevezése: Női kéz) és a katakana nevű szótagírásjel ABC. Mind amellett, hogy a kanjikat továbbra is használták, és használják mind a mai napig.

Később a férfiak is a hiraganát kezdték el használni, az okurigana (ige és melléknév végződések) leírására.
Emellett a hiraganát alkalmazzák ma már a kanjik olvasási segédleteként is. Ez az ún. furigana.

A katakana pedig megmaradt a külföldi szavak és nevek leírására.

A 4. írásjelrendszer, a Róma ji. A Róma, a latinra asszociál, míg a ji jelet jelent. Egyszóval ez, a latin betűs írás, amit mi is használunk. Ritkán de lehet vele találkozni a japán írásban is.

Katakana man'yougana formája

	A	K		S	T		N	H	M	Y	R	W
a	阿	加		散	多		奈	八	末	也	良	和
	ア	カ		サ	タ		ナ	ハ	マ	ヤ	ラ	ワ
i	伊	機	幾	之	千		仁	比	三		利	井
	イ	キ		シ	チ		ニ	ヒ	ミ		リ	ヰ
u	宇	久		須	州	川	奴	不	牟	由	流
	ウ	ク		ス	ツ		ヌ	フ	ム	ユ	ル
e	江	介		世	天		祢	部	女		礼	恵
	エ	ケ		セ	テ		ネ	ヘ	メ		レ	ヱ
o	於	己		曽	止		乃	保	毛	與	呂	乎
	オ	コ		ソ	ト		ノ	ホ	モ	ヨ	ロ	ヲ
n							尓
							ン

Hiragana manyougana formája

A	K		S	T	N	H	M	Y	R	W
a	安	加		左	太	奈	波	末	也	良	和
	あ	か		さ	た	な	は	ま	や	ら	わ
i	以	機	幾	之	知	仁	比	美		利	為
	い	き		し	ち	に	ひ	み		り	ゐ
u	宇	久		寸	川	奴	不	武	由	留
	う	く		す	つ	ぬ	ふ	む	ゆ	る
e	衣	計		世	天	祢	部	女		礼	恵
	え	け		せ	て	ね	へ	め		れ	ゑ
o	於	己		曽	止	乃	保	毛	与	呂	遠
	お	こ		そ	と	の	ほ	も	よ	ろ	を
n						无
						ん