2011. december 4., vasárnap

Több írásjeles szavak

Amikor épp, hogy elkezdtem a japán kanjik és kínai hanzik iránt érdeklődni, kicsit elgondolkodtam, minek van az, hogy ami egy szó nálunk, annak a kínai, ill. japán megfelelője ugyan akkor 2, esetenkén 3 vagy akár 4 kanjibol (hanziból) is összetevődhet.
A válasz az, hogy a kínai nyelvben, minden egyes szóra, mindenre a szó legszorosabb értelmében van egy külön jel. Nem csoda tehát, hogy a legnagyobb szótárak akár 20-30 ezer jelet is számon tartanak. Ezek száma viszont változó, hisz ahogy a nyelv változik, ugyanúgy a jelek is elavulnak, azokat pedig törlik.
Egy átlag művelt kínainak illik tudnia kb. 2000 írásjelet, mivel a műveltség mércéje a jelek ismeretének számával párhuzamos. Ritka az az ember aki tudna 30 ezer írásjelet.
De hogyha 'csak' 2000 hanzit ismernek többnyire az emberek, akkor hogyan írják le azt a bizonyos szót, ami nincs a saját jel készletükben?!
Úgy, hogy összerakják 2, 3 írásjelből.
Ez válasz az első kérdés első felére.
Na de azért is szükségesek a több írásjeles szavak, mert ha belegondolunk, hogy az 'E' szotagra több mint 18 írásjel van. Ilyen pl: a liba, a balsors, a zsarol(ás), vagy a mojlepke és a többi..., de ha azt meg nézzük, hogy az alma szó 2 hanziból épül fel, és mi ez, akkor mingyárt világossab lesz remélhetőleg. ping2guo3 píng: alma+ guo3: gyümölcs. Szoval ha van egy szavunk, azután kerülhet mégegy segítő szó, hisz olyan, hogy ping, 15nél is több jelentés van, de olyan, hogy pingguo,már csak egy, az alma.
Az előzőhöz kapcsolnám végül, hogy az azonos hanzival képzett szavak, (pl: apa: ba4ba5 , anya: ma1ma5 , bátty:ge1ge5 , öccs: di4di5 , nővér: jie3jie5 , húg: mei4mei5) második hangzója elveszti a tónust (aminek 5-ös a számmal a jele, lásd a zenei hangsúlyoknál).