Első sorban először ismerkedjünk meg a nyelvvel, előszöris a kiejtéssel.
A kínai nyelv mondattanilag nagyon egyszerű. Írásilag, és kiejtésbelileg viszont nehéz.
4 féle zenei hangsúlyt/ tónust különböztetünk meg.
1, az egyenes- magas: ā
2, emelkedő: á
3, ereszkedő- emelkedő: ǎ
4, ereszkedő; mintha mérgesen fentről lefele mondanánk egy szót, rövid időtartalmú: à
Valamint van a hangsúlytalan, ami felett értelem szerint nincs jel (kivéve néhány tankönyvet ahol pici karika van a mássalhangzó felett)
Ezek tanulása nagyon nehéz.
Mássalhamgzók:
pinyin- kiejtés magyar ÁBC szerint
b: p
p: ph
m: m
f: f
d:t
n:n
l: l
g: k
k: kh
h: h (erősen)
z: c
c: ch
s: sz
zh: cs (hátrahajtott nyelvvel)
ch: sh
sh: s (hátrahajyott nyelvvel)
r: zs és r között ( hátrahajtott nyelvvel)
j: ty
q: tyh
x: hsz
z: dz (zöngétlen)
w : u és v köztött
ng: a g-t enyhén, alig mondjuk
zai: cáj
cai: cháj
suo: szuo
jue: tyüe
yao: jao
shuai: sháj
biao: pjao
piao: phi(j)ao
chuan: cshuán
ruan: zsuán
chá: ca
chong: cshung
xue: hszüe
