2012. augusztus 20., hétfő

Kendó-剣道

Mostanába nem volt lehetőségem írni, de majd most pótolunk.
Abban a szerencsében van részem, hogy elkezdhetem tanulni a kendót. Ez leegyszerüsítve a szamurájok kardforgatásának művészete, sportba átültetve.
De kezdjük az elején.
A szamurájok, a japán középkor harcosai Kamakura korszak idejétől
(1185-1233) kezdtek hírnevet kivívni maguknak, majd a vezetők testőreiként foglalatoskodtak. Ezután alakult ki a kendzsucu, a szamuráj kardforgatás művészete. Ez a később átalakult egy Budó sporttá, ami a kendzsucu fő jellegzetességeit megtartotta. Ez lett a kendó. A kendó szó jelentése, a kard útja.
Ez a harcművészet egyszerre erősíti a testet és a lelket is, mivel nagy koncentráció szükséges hozzá.
A fenti tus képemen egy kendózó (kendóka/ kenshi) látható teljes páncélzatában (bógu). Ennek tartozékai: men: fejvédő+ torokvédő, kote: kézfej védő, do: mellkasi páncél, tare: légyékvédő, keigoki: felső ruházat, hakama: bő nadrág.
Fegyverei: shinai: bambusz rostokból álló hajlékony kard.
   bokken / bokutó: fából faragott, szamuráj kardot imitáló gyakorló kard. /Erről kép később lesz/
A kendót ma Magyarországon már szinte minden nagyobb városba oktatnak, többek közt Győrben is.

Ez még nem minden. Következőkben megnézzük milyen egy bokken, és miként használjuk.

飛多書道