2014. november 20., csütörtök

Az Üdvözítő Buddha 南無阿弥陀仏

Az Üdvözítő Buddha
南無阿弥陀仏
japánul: namu amida Butsu
Kínaiul: namo amito fo

A képen gyousho (gyors írásban látható)

Rövidebben: Nen butsu

2014. november 19., szerda

Őszi kép

Ezt még kora ősszel festettem, gondoltam megosztom veletek :)
Petőfi Sándortól idéztem a fent olvasható szöveget.

,,Elhull a virág, eliramlik az élet..."

2014. november 17., hétfő

Japán nyelvtörők 早口言葉

A japán nyelv egyesek számára érthetetlennek és gyorsnak számít, hát akkor még nem szólva azokról a mondatokról amikbe még egy anyanyelvűnek is bele törik a foga, ill. nyelve. Ma a japán nyelvtörőkkel ismerkedünk.

A nyelvtörő japánul úgy hangzik, hogy hayaguchi kotoba (早口言葉), vagyis,, gyors száj szavak".
Haya(i)= korai, gyor
Kuchi= száj (a szó összetétel miatt a 'k',  'g'-re alakul.)
Kotoba=szó, szavak, kifejezések.

1,
Akamakikami, aomakikami, kimakikami
Aka= piros
Ao= kék
Ki= sárga

Maki= tekercs
Kami= papír

Vagyis: piros papír tekercs, kék papír tekercs, sárga papír tekercs

2, nammugi, namagome, namatamago

Nama= nyers
Mugi= búza
Gome= rizs
Tamago= tojás
Vagyis, nyers búza, nyers rizs, nyers tojás.

3, Niwa ni wa ni wa niwatori ga iru.

Niwa= kert
Ni= ban, ben
Wa= tárgy kijelölő partikula
Ni= kettő
Wa= madarak számláló szava
Niwatori= csirke
Ga= alany kijelölő partikula
Iru= van, létezik.

Tehát: a kertben két csirke van.

4, Bouzu ga byoubu ni jouzu ni bouzu no e wo egaita.
Bouzu= buddhista pap
Byoubu( ni)= paraván(ra)
Jouzu( ni)= ügyes(en)
E (wo)= kép(et)
Egau= rajzol (múlt idő: egaita=rajzolt)

Vagyis: a buddhista pap a paravánra ügyesen buddhista pap képet rajzolt.

5, végére hagytam a kedvencemet :)
Niwa no niwa niwa niwa niwatori wa niwaka ni wani wo tabeta.
Niwa= személy név
Niwa niwa= kertben
Niwa niwatori= két csirke
Niwaka ni= váratlanul
Wani (wo)= krokodil(t)
Taberu= megeszik (múlt idő: tabeta= megevett)

Vagyis:
Niva kerjtében két csirke váratlanul megevett egy krokodilt :)

2014. november 12., szerda

Shiritori 尻取り

Mi az a Shiritori?

A Shiritori egy népszerű japán szó játék, melynek lényege, hogy valaki mond egy japán szót, és azt annak utolsó szótagát felhasználva kell alkotnia egy új szót, hogy az új szó első szótaga legyen az.

Jelentése: shiri= vég, hátsó, fenék, tori= (át)rakni, (át)tenni. Egyszóval, a hátsó átrakása. :)

Ez azonban nem megy a végsőkig. Ugyan is! A japán nyelvben van egy hangzó, az "n/ ん" mely több japán szóban is az utolsó helyen áll (pl:うどん(udoN),おん(on)) de a egy szót sem kezdünk vele. Emiatt, ha valaki egy ilyen szót mond, akkor az vesztett, kiesett a játékból.
Valamint az is veszít, aki nem főnevet mond.

Vannak engedmények azonban.
Ha egy katakana szót mondunk, melynek utolsó jele egy hosszító vonás akkor a hosszított hangot vagy szótagot is mondhatjuk a szavunk kezdő hangjaként.
Pl: コンピューター(konpyuutaa-számítógép) után lehet A-val kezdődő szó, de lehet akár Ta-val kezdődő is. Jelen esetben a szavunk lehet akár Tabi (cipő) akár Akachan (baba).
Ha hiraganánál hosszítás van, akkor viszont kötelező a hosszított hanggal kezdeni.
Pl: Torii (Shintó piros kapu a szentélyek előtt, lásd: a képen)  után nem állhat RI szótag, például ringou (alma), hanem csak I-vel kezdődő, mint például Ike (tó).
Ez a kis játék elősegíti a szókincs fejlesztést, emiatt ajánlom minden kedves japán tanulónak, hogy csak játszák ezt nyugodtan, kortól vagy bármitől függetlenül. Hisz játszva tanul az ember :)

Mehet itt kommentben is!
Kezdem, 秋(Aki)= ősz

2014. november 7., péntek

Dátumozás Japánban

Japánban két lehetőség van az évszámok leírására.
-A császár mikor trónra kerül kiválaszt egy, két íráselből álló szót, kifejezést ami az ő uralkodását fogja jelenteni. Akihito császár, a ,,Heisei"-t (lásd a képen)  választotta, ami azt jelenti, hogy béke teremtő.
A császár első uralkodásának éve tehát ,,heisei gen nen" (gen=itt: első, nen= év). Mivel Akihito császár 1989 januárjában lépett trónra, emiatt az 1989-es évet szoktuk Heisei első évének tekinteni.
Vagyis, az 1990, már Heisei második éve (Heisei ni nen)
- A másik lehetőség, (melyet kínában is használunk) hogy az évszámot leírjuk, majd utána tesszük a nen, év írásjelét.

A hónap jön ezután, japán, ill. kínai számmal és valamint a hónap hanzije/kanjija (kínai jele).

Majd végül a nap, és a nap írásjele.

Az év, hónap, illetve napok között elválasztásul egy-egy nakatent(középső pontot) szokás használni.
De ez nem feltétlenül szükséges, tehát elhagyható.

Egy Pontos dátum így néz ki:
平成二年・二月・二十日 (Heisei naptár-Japán)
千九百九十年・二月・二十日 (Gergely naptár- használt kínában és japánban)

De ezek mellett használatos a számmal kiírt módszer, persze az elhagyhatatlan év, hónap, nap jelekkel.
平成2年・2月・20日
1990年・2月・20日

2014. november 2., vasárnap