Amikor elkezdünk japánul tanulni, kb. azonnal kiderül számunkra, hogy tulajdonképpen, minden ragozásnak két variációja van; egyenes és udvarias formája.
Ez a tagadásnál sincs másképp.
Először is, mi maga a tagadás?
A tagadás egy tágfogalom. Az egyszerű ,,Nem!".kijelentéstől kezdve, a melléknevek, főnevek és igék bonyolultabb tagadó alakjain keresztül a régies és modern, szlenges alakokig vezethetjük a tagadást.
Most ezt szeretném bemutatni a lehető legegyszerűbben, legkönnyebben.
Először is, mik a legáltalánosabb tagadószavak
A legáltalánosabb azいいえ iie, mely jelentése: ,,Nem".
Ennek szlenges változata nagyon elterjedt a köznyelvben, ez az ううん,,Uun".
Egyéb alakjai: うーん(úún)、うぅん(uun)、んーん(nn n) (főként kansai dialektusban használt kifejezés)
Egyéb tagadást kifejező szavak
いやいや(iya iya) nem, nem. Kizárt.
Ieiいえい, ieii いえいー (iie, régies formája)
ダメ(dame) nem, lehetetlen.
無理(muri) nem, képtelenség. (gyakori a 無理無理 ムリムリmuri muri formában)
Igék tagadása
Igék egyenes formájú tagadása
Az igék tagadását az élettelen dolgok létigéjével, az aru-val szeretem kezdeni. Ugyanis ez az egyetlen ige, melynek külön tagadó alakja van, ez nem más mint aない (nai). Ezt a tagadó alakot fogjuk felhasználni az összes többi igénél is.
Az igéknek három csoportját különböztetjük meg.
1, u-igék/ egy soros igék
Ebben a csoportban 9 igevégződésre vannak elosztva az igék.
くぐすつぬむぶるう
Ku, gu, su, tsu, nu, mu, bu, ru és u végződésekre.
Tehát idetartoznak a (csak, hogy egy pár példát is említsek), kaku, kiku, oyogu, kasu, hanasu, naru, shinu, nomu, yomu, tobu, kau, iu...szavak.
Ezeknél az igéknél a tagadó formát úgy képezzük, hogy az utolsó ,,u" hang átalakul ,,a"-ra, majd megkapja a ないnai tagadószót.
(megj: az u végnél wa lesz. Kau: kawa+nai かわない)
2, ru-igék/ öthangváltós igék
Ebben a csoportban az igéket két részre osztjuk.
Iru és eru végződésre.
Iru: miru, iru, okiru
Eru: taberu
Ezeknél az igéknél az egész ,,ru"-t el kell távolítanunk, és úgy hozzákapcsolni a nai-t.
Eru: Tabenai
Iru: Minai, inai, okinai
3, rendhagyók
A japán nyelvben szerencsére csak két rendhagyó igénk van. Ez a suru (csinál) és a kuru (jön).
Suru-ból shinai lesz, kuru-ból, pedig konai.
Igék udvarias formájú tagadása
Ahhoz, hogy udvarias formában tagadjunk, tudnunk kell egyenes formájú kijelentő módból (másnéven szótári formából) udvarias, kijelentő módot alakítani.
1. csoport
Az u vég átalakul i-re, majd masu végződést kap.
Tagadásnál a masu pedig masen-re változik.
(megj: Ezt be lehet magolni, de csak akkor tudja az ember megjegyezni és alkalmazni, ha gyakorolja különböző igékkel)
Kau (vesz- szótári f.)
Kaimasu (vesz-udvarias f.)
Kaimasen (nem vesz-udvadias f.)
Hanasu (beszél- szótári f.)
Hanashimasu (beszél- udvarias f.)
Hanashimasen (nem beszél- udvarias f.)
2. csoport
A szótári alak egész ru-ját elhagyjuk és hozzátesszük a masen szót.
Miru (néz-szótári f.)
Mimasu (néz- udvarias f.)
Mimasen (nem néz- udvarias f.)
Taberu (eszik- szótári f.)
Tabemasu (eszik- udvarias f.)
Tabemasen (nem eszik- udvarias f.)
3. csoport
Suru udvarias alakja shimasu, a kurué pedig kimasu.
Innen az eddigi ismeretek alapján könnyedén le tudjuk tagadni őket.
Kuru- kimasen
Suru- shimasen
Szleng tagadás
A szlengben ritkán de előfordul a ,,nnai"-al való tagadás. Leginkább a wakaru (ért) esetében használjuk.
A wakaru alakjai:
Szótári forma: wakaru
Egyenes, tagadó forma: wakaranai
Udvarias forma: wakarimasu
Udvarias, tagadó forma: wakarimasen
Szleng tagadó forma: wakannai
Régies tagadás
Régebben (20. század elejéig) voltak használatban a nu és a zu szótagok.
Alapvetőleg a különbség köztük az, hogy a ぬ nu végű nem állhat a mondat végén, csak a ず zu.
Shiranu hito: Ismeretlen emberek
Taikai wo shirazu: nem ismeri a nagy tengert.
Melléknevek tagadása
A mellékneveknek két csoportja van (i és na melléknevek), és ezeket különböző úton-módon kell ragozni.
I melléknevek
Az i mellékneveket azért i mellékneveknek hívjuk, mert mindig i-re végződnek.
(akai, aoi, takai, yasui, hosoi...)
Ezek tagadó alakja a következőképp alakul.
Az i lejön és hozzátesszük a ku végződést (mely ha csak egyedül áll a melléknevet a hogyan kérdésre válaszoló szóvá alakítja), ezután pedig, hozzátesszük a nai-t.
Akai: piros
Akaku: pirosan
Akakunai: nem piros
(akakunaku: nem pirosan)
Udvarias formát úgy képzünk, ha hozzátesszük a desu segédigét.
Kono tatemono wa atarashii desu. (ez az épet új)
Na melléknevek
A na melléknevek mindig valamilyen más hangzóra végződnek, ritkán akár i-re is végződhetnek, ami megtévesztő tud lenni.
Néhány na melléknév
Suki (kedvelt), chiisa (kicsi), kirei (szép, tiszta)...
A na-melléknevek esetében a tagadó formát két féleképp alakíthatjuk ki, itt is.
Egyik a dewa nai(egyenes)/ dewa arimasen (udv.), mely általános, írásban használt forma.
A másik a dewa köznyelvi alakja, a ja nai/ ja arimasen.
Kirei dewa arimasen. (udv, standard)
Kirei dewa nai (egyenes, standard)
Kirei ja arimasen(udv, köznyelvi)
Kirei ja nai (egyenes, köznyelvi)
(a fenti példák mindegyike azt jelenti, hogy ,,nem szép")
Főnevek tagadása
A főnevek tagadása esetében is a dewa/ ja nai/ arimasen variációk közül választhatunk.
Ez nem az én könyvem. Kore wa watashi no hon dewa arimasen.
Mire használjuk még a tagadó formát?
Kérő és tagadó formában felszólíthatunk valakit ("kedvesebb hangvételben"), hogy valamit ne csináljon.
Ezt a nai-hoz kapcsolt te-formával tudjuk elérni. ( a nai te-formája: naide)
Egyenes formában naide, udvarias formában naide kudasai lesz.
Densha ni noranaide (kudasai).
Próbáltam mindent a lehető legrövidebben leírni, emiatt picit zsúfolt lett. Ha valaki nem ért valamit, írjon nyugodtan e-mailt, kommentet, vagy a blog alján található vélemény rovatba (nem publikus).
Aki szeretné az összes postot megkapni e-mailben azonnal, hogy kipostoltam, az írja meg a nevét és e-mail címét nekem.
Minden Ami Japán
Kalligráfia & Bonsai
www.kalligrafiabonsai.blogspot.com
