Gekken Kougyou 撃剣興業

gekken kougyou verseny

shinai - bambusz kard

Amikor Japánban a háborúk ideje lejárt, a szamurájok tisztségviselők lettek, a kardforgatás művészetét nem tudták élesben használni. Így az akkor már ismert Kenjutsu/ Kenpou iskolák közül több is (Toyama-ryu, Mugai-ryu)  elkezdett versenyeket szervezni. Ezt hívták gekken kougyounak (撃剣興業). Ez azt a célt szolgálta, hogy a tudásukat továbbfejlesszék, gyakorolhassanak, úgymond legálisan. Az edzéseken, versenyeken nem lehetett éles kardot használni. Eleinte fa kardokat, ún. Bokutókat/ bokkeneket használtak. De ez is nagyon fájdalmasnak bizonyult. Ezért egy hajlékonyabb kardot fejlesztettek ki, mely 4 bambusz lécből volt összeállítva. Ezeket zsinórral rögzítették, markolattal látták el. Ez lett a mai napig változatlan megjelenésű, kendóban és kenjutsuban használt Shinai.

a bokutó (fakard) egy gondosan kifaragott éllel rendelkező kard 

Egy erősebb vágás még mindig komolyabb sérülést okozott, így bizonyos védőfelszerelésre (bógu) is szükség volt. Így vette kezdetét a mai kendó védőfelszerelés kialakulása, mely eleinte a következőkből állt:

-MEN
Egy fémkeret,melyben keresztbe fémlecek voltak húzva. Ez védte az arcot. A fejtetőt és a fej odalsó részét egy vastag textil rész védte.  Ezt egy zsinórral rögzítették, melyet a tarkónál kötöttek meg.
Ez sokat fejlődött az idők folyamán.

modern kendó men elölről...

...és oldalról

-KOTE
Vastag kesztyű, mai napig szinte semmit nem változott.

- DÓ

Bambusz lecekből összekötött testvédő. Mára átalakult, sokszor bambusz helyett műanyagból, esetenként fából készítik. 

1860-as évekből származó dó

mai kendóban használt dó

-TARE
3 nagyobb (külső) és 2 kisebb (belső) szárnyból álló vastag textil védte a lágyéki csigolyákat. Ez sem változott több száz éven keresztül.

1870-ből származó bambusz dó, egybe kötve a tare-val

-SUNE ATE
A kenjutsuban, így a gekken kougyou nevű versenyeken is lehetett lábra támadni. (mai kendóban már tilos)
A sípcsontot a sune ate védte.

sune ate

Technikák, melyek mára teljesen kivesztek a kendóból.
Minden vágásra, legyen az men, kote, do ashi, tsuki, három külön technikát tanulnak.
Első a Sen no Sen. Ez az alap vágási gyakorlat, közben lehet shinai otoshi (kard kiütés az ellenfél kezéből) technikát is csinálni.
A második a Go no Sen. Itt a támadófél  (uchidachi) egy Sen no Sen technikát szeretne végrehajtani, vagyis egy "egyszerű" vágást.  A védekezőfél (shidachi) ezt kivédi mégpedig úgy, hogy egy gáncsolást végez, majd utána a földön feszítést végez, vagy fojtást alkalmaz, vagy ha még a kezében van a kardja, akkor azzal hatástalanítja az ellenfelet.
A harmadik technika a Sen Sen no Sen. A támadó támad, a védekező hárít, egy gáncsolást/ lábsöprést próbál alkalmazni, de a támadó ezt védi és ő viszi földre az ellenfelet. Ez után szintén valamilyen befejező technika jön (fojtás, karfeszítés, végső vágás) 

bal oldal: men hátulról, mellette kusarigama (láncos sarló)
jobb oldal: lent: bambusz dó, fent: kote

régi típusú bógu (védőfelszerelés)

mai modern kendó felszerelés

gyakorlás az 1800-as évek végén