2016. szeptember 19., hétfő

Könnyen összekeverhető japán és kínai írásjelek



Amikor egy japán, vagy kínai nyelvet nem ismerő embernek mutatok egy hosszabb szöveget, gyakran azt a választ kapom, hogy: „Hát ezek mindegyike egyforma!” , vagy „Ezek a krix-kraxok között nincs is különbség!”… Egy kevésbé laikus ember tudja jól, hogy a kínai és a japán szóírásjelek (kínaiul: Hanzi, japánul: Kanji) gyökökből épülnek fel. Mik is azok a gyökök? Az írásjelek alapvető alkotóelemei, melyek vonásokból állnak. (a legbonyolultabb gyök, 17 vonásból áll. Pl.:) Egy jel, több gyökből épül fel. Vegyünk egy példát: A „Szeret, Kedvel” írásjele két gyökből tevődik össze; Nő és a gyermek kanjijaiból (/Gyökéből).    Ha a jobb oldali gyököt kicseréljük a kuchi(), vagyis a száj gyökére, akkor az új kanjink így fog kinézni: Hasonlít, de a jelentése már teljesen más. (ez az „ugyan az, ugyan olyan” szóírásjele).
Kana, Hiragana, Katakana, Man’yougana, Okurigana, Furigana
Manapság a japán nyelvben 4 írástípust használunk, míg a kínaiban egyet (ez az egy a fent is említett hanzi szóírás).
-kanji 漢字 (szóírás)
-hiraganaひらがな (toldalékok, partikulák leírására használt szótagírás)
-katakanaカタカナ (külföldi nevek leírására használt szótagírás)
-rómajiローマ字 (latin betűs ABC)
Nézzünk egy példamondatot, melyben mind a négy típus egyszerre van használatban:
私はSZJKKのメンバーです。(Én az SZJKK csapattagja vagyok)
: Watashi –Ez a szóírásjel (kanji), mindig azt jelenti, hogy „én”.
: Wa – témakijelölő partikula – egyéb helyzetben ha-nak olvasnánk ezt a hiraganát. Önálló jelentése nincs.
SZJKK : SZJKK no- Az SZJKK, a Szigetközi Junior Kendó Klub rövidítése, emiatt latin betűket kell használni. A „no” hiragana a birtoklást fejezi ki, vagyis az SZJKK-é, SZJKK-nak a valamije.
メンバー: Menbaa – Angol Member (tag) szóból eredő külföldi, átvett szó. Emiatt katakana szótagírásjelet használunk.
 です: Desu- Végül a desu egy segédige, mely hasonlít az angol to be-hez.
Amikor még a japánok nem fejlesztették ki a hiraganát, katakanát (együttes nevükön kanákat), a kanjikat használták a toldalákok (okuriganák) leírására és a szótövekre is. (ez meglehetősen bonyolult lehetett) Emiatt elkezdték a toldalékokra használt kanjik formáit változtatni. (ez lett a hiragana és a katakana nevű szótagírásjel ABC). Később a katakanát, majd a hiraganát kezdték használni az partikulákra, okuriganák-ra (toldalékok), illetve furiganák-ra (kanjik olvasási segédlete)
Amikor valaki el kezdi tanulni a japán nyelvet, a hiraganákkal ismerkedik meg először, majd a katakanákkal. Már ekkor elkezdődnek a problémák a hasonló kinézetű írásjelek miatt.
Problémás Hiraganák
Japán tanításom közben tapasztaltam, hogy az emberek 90%-ának a legtöbb fejtörést a Ne, Re, Wa hármas okozza.
Valóigaz, Van némi hasonlóság köztük: ねれわ (ne, re wa)
Vagy egy másik: ru, ro, so: るろそ
De ilyenek még a Nu, me szótagok, vagy a Sa és a ki szótagok is.
Ezeket ugyancsak szeretik keverni a tanulók.
Katakanák
A hiraganáknál megfigyelhető, hogy íveltek, finomabb kialakításúak. A katakanák szögletesek, ’robusztusabbak’.
Ennek ellenére itt is vannak nagyon hasonló írásjelek. Lássuk a legproblémásabbakat:
Ke vs. Ku
A ke 3 vonásos, míg a ku 2 vonásos.
Shi vs. Tsu
Míg a shi harmadik vonása lentről felfele halad (véknyodik), addig a tsu harmadik vonását fentről lefele húzzuk, így arra vékonyodik
So vs. N
A helyzet ugyan ez a so-val és a n szótaggal is. So fentről lefele, N lentről felfele.

Kanjival keverhető Katakana?? Katakanával keverhető Kanji??
Vannak olyan kataknák, melyek csak nem teljesen megőrizték a régi kanji formáikat. Leírva sokszor bonyodalmat okoznak, hogy mi micsoda egyáltalán. Szótag, vagy szó?
e
ipar
o
kor
ka
erő
se
hét
ta
éjszaka
ni
kettő
ho
fa
ro
száj
ha
nyolc



Kezdők számára könnyen összekeverhető kanjik:

本、木、大、丈、夫 、失(könyv, fa, nagy, termet, férj, elveszít)
未、末 (még nem, vég)
人、入 (ember, bemegy)
士、土 (harcos, föld)
日、曰 (nap, mond)
己、已 (önmaga, prefixum*)
申、甲 (hívni, kagylóhéj)
茶、荼 (tea, keserű)

De mi van azokkal az írásjelekkel, melyek még az anyanyelvű japánokat, kínaiakat is elgondolkodtatják? 

昴、昂 (Pleiades csillagkép, felkelt/ büszke)
壺、壼 (edény, járat)
柿、杮 (kerítés, faforgács)
蚤、蛋 (bolha, tojás)
藤、籐 (lilaakác, futónövény)

*Az (i) prefixum (előtag) használata megegyezik a szintén i olvasatú kanjival.
以上、以下  =  已上、已下 (feljebbi, lejjebbi)

2016. augusztus 17., szerda

10 Japán művészeti ág, melyekről keveset tudunk

Olyan művészeteket, művészeti ágakat szeretnék itt bemutatni, melyek kevésbé ismertek hazánkban, mégis aki foglalkozik a japán kultúrával, annak elengedhetetlen ezen csodák ismerete. Valamint a laikusok számára is megragadóan hathat némely ágazat.

1, Kalligráfia, Tusfestészet  és Zen Tusfestészet
A kalligráfia: Görög eredetű szó, összetétele a καλλος (Kallos - szép) és γραφος (Grafos - írás) szavaknak. Szó szerinti fordítása: Szép írás.
Elterjedt az egész Világon, persze külön típusokban.
- Európai kalligráfia
- Arab kalligráfia
- Ázsiai kalligráfia
   -kínai
   -koreai
   -japán



A kalligráfia eredete Ázsiában visszanyúlik egészen az írás kialakulásáig.
Kezdetben csontokba és kövekbe karcolták az emberek a többségében képjelekből álló, hieroglifikus írásjeleket. Ez volt az ún. Csontírás.
A fémek megjelenésével változtak a jelek formái, szögletesebbek lettek. Ez lett a bronz írás.
A bronzírás jeleket pecsétek faragására is használták, kisebb-nagyobb változtatásokkal. Így rengeteg változat lett egy fogalomra.
A chin dinasztia és egész Kína első hivatalos császára, Chin Shi Huang-ti egységesítette az írásjeleket és a formájukat. Ez lett a kis pecsétírás.
A papír és ecset használattal kialakultak a kurzívabb, lendületesebb, esztétikusabb írásjelek. Ez lett a hivatali írás, mely egy kicsit változott már csak a Han korban és kialakult a mai forma. Innen kapta nevét: Hanzi: Han írásjel
Hivatalosan is elismert tény, hogy a legrégibb máig használatban lévő írás a kínai, hisz i.e. 4-5 ezerig visszanyúlóan bizonyíthatók a jelek eredetei.
5. században vették át a japánok ezt, a már kialakult írást. (Ezt Japánban Kanji-nak fordították.) Mivel a japán agglutináló, vagyis ragozó nyelv ellentétben a kínaival, ezért az írás átvétele és sztenderdizálása nagyon nehéz volt.
Ezért ki kellett alakítani egy új írástípust, mellyel leírhatják a saját ragozásukat. Ez lett a hiragana. Ez kezdetben egy 50 jelet számláló szótagírásjel ABC lett, melyből időközben kikoptak hangok (mint a wi, we) és kapott új szótagot is, mely az 'N' hang. Korábban ezt a hangot a 'Mu' szótaggal helyettesítették.
Emellett kialakítottak még egy írásjelkészletet, melyet manapság már csak a külföldi nevek, illetve márkanevek leírására használunk. Ez a szögletes Katakana.
A hiragana és a katakana együttes elnevezése a kana. A 11.századra már önálló kalligráfiai stílus lett, ez a Kana-sho.

Iroha versike kana-sho-ban festve
Eszközök:
Az írástudók négy kincseként emlegetik a négy alapvető tárgyat;
- Ecset
- Papír
- Tus
- Dörzskő

Ezek mellett fontosak a következők is:
- alátét
- nehezék
- vizes tálka/tálkák
- pecsét nyomó és pecsét
- ecsettartó

A tusfestészet

A tusfestészet a kalligráfia mellett fejlődött ki.
Alkotói ugyan azokat az eszközöket használják, mint a kalligráfusok.
Lényege a természet leghűbb visszaadása.

Zen Tusfestészet


A zen nagyban befolyásolta a kalligráfia és a tusfestészet alakulását.
A zen képek annyiban térnek el a hagyományos tusképektől, hogy itt nem az apróságok, a precizitás a lényeg, hanem, hogy néhány vonallal adjon vissza egy elgondolkodtató képet.

2, Bonsai, Bonseki, Saikei, Bontei

Bonsai



Jelentése: Tálba ültetett növény
Lényege az, hogy egy természetes fa kicsinyített mását adják vissza egy hozzá illő tálban, melyet csak metszéssel és a gyökérlabda méretének csökkentésével érnek el.
Eredete és kialakulásának történetéről nincsenek biztos feljegyzések.
A legvalószínűbb teória, hogy míg a buddhista férfiak elmehettek meditálni és imádkozni, addig a nőknek otthon kellett maradniuk.
Buddha egy füge fa alatt nyerte el a megvilágosulást, így az emberek is általában egy nagy fa tövében bíztak ebben meditálva, elmélkedve. Egy tálba ültetett szép fa a lakásban pedig egy központi, lelki békeszigetet nyújtott. Ennek körében az embert elkapta a belefektetett spirituális érzés, mind amellett, hogy csodaszépek.
Mint sok minden más is, ez is Kínából került a szigetországba.
Japánban kialakultak a sztenderd formák és a méretek, szabályok. Amit Kínában elkezdtek évezredekkel ezelőtt, azt a Felkelőnap országában önálló művészetté fejlesztették.

Bonkei, Saikei

A Bonkei jelentése táj a tálban, míg a Saikei jelentése Táj ültetése.
Annyiban tér el a hagyományos bonsaitól, hogy alkotói tudatosan törekednek arra, hogy minél inkább egy táj hangulatát adják vissza. Ezért a központi fa mellett kisebb szobrokat, hidakat helyeznek el, van ahol folyót alakítanak ki, vagy egy egész bonsai erdőt ösvénnyel, háttérben egy kisebb pagodával.

Bontei


A Bontei jelentése kert a tálban.
Valójában ugyan az, mint a Bonkei/ Saikei, csak itt ha van is fa a kompozícióban, elhanyagolható, nem központi. Előfordul, hogy csak kövek és kavicsok alkotják az összképet, némi mohával, fűfélékkel.

3, Bonseki


A szó jelentése annyit tesz, hogy Kő a tálban.
Nagyon hasonlít a nálunk is ismert homok festészethez. A különbség az, hogy a Bonseki alkotói fekete tálakra, tálcákra "festenek"  a homokkal és gyakran kiegészítésként köveket is használnak.
Fő téma természetesen itt is a tájképek visszaadása miniatürizálva.
 
4, Ikebana


Az ikebana egy sokak közt népszerű és ismert művészet.
Lényege, hogy a vágott virágokat vázákban esztétikusan rendezik el.
Gyakran a bonsai-hoz hasonlóan egy szoba központi meditatív részében (ún. tokonoma-ban) kapnak helyet, mögötte egy kalligráfiával, vagy tusképpel.

5, Kanzashi

Hana kanzashikból készített menyasszonyi csokor

A kanzashi a japán nők haját ékesítő díszek összefoglaló elnevezése.
A legdrágább kanzashik persze csontból és nemesfémekből faragottak, és gazdagon díszítettek.
A kanzashik egyik elterjedt változata, a hana kanzashi, melynek alkotói textíliákat használnak fel arra, hogy virágokat, füzéreket készítsenek.

6, Sashiko

Sashiko eljárással készített virágdíszes ruhanemű

A sashiko egy hagyományos japán hímzési módszer.
Hagyományos alapanyaga indigókék textil és fehér (ritkábban vörös) cérna.
Gyakori minták:
Különböző spirálok
hullám formák
madarak
levelek

7, Amigurumi

Macska amigurumi.

Az Amigurumi egy friss japán kötési módszer, 2003-ban alakult és hazánkban manapság kezdi csak élni igazán a fénykorát.
Lényege a körben történő horgolás. A meghorgolt figurákat folyamatosan tömik ki tömőanyaggal, emellett pedig folyamatosan kell a sorokat megjelölni, mivel könnyen bele lehet bonyolódni. Leggyakrabban állatokat és babákat készítenek vele. De alapvetően bármi megformázható ezzel a technikával.

8, Furoshiki
Egy kis láda esztétikus becsomagolása furoshikivel.

A Furoshiki a kendőhajtogatás és csomagolás művészete.
Legfőbb alapanyaga a selyem és pamut. Persze előfordul manapság már műszál; poliészter, elasztán stb...
Eredete az Edo korig nyúlik vissza. Innen ered az elnevezése is; Furo: fürdő, Shiki: szétterített anyag
A Sentou fürdőkben az esztétikus ruhaösszehajtogatást/ kiterítést kezdték a "Fürdőben szétterített anyagnak", vagyis furoshiki-nek nevezni. Később ajándékok, ételes dobozkák (o-Bentou) becsomagolására kezdték használni. Amellett, hogy szépen mutat a csomagolásban, a kendő egy külön ajándékként is funkcionál.
Tea ceremóniákon Fukusa( 袱紗 )nevű kendőt használnak, mely egy 17,5 x 32,5 cm-es vörös pamut kendő, mellyel a (már természetesen tiszta) ceremónia kellékeit tisztítják meg rituálisan (pl: poharak, chashaku kanál a teapor adagolásához.)

9, Shibori

Maki shibori (körkörösen összecsavart)
A Shiburi a japán változata a nálunk is ismert kendőfestésnek. 
Eredeti alapanyaga a selyem és (leggyakrabban indigókék) pamut.
A festékanyagot tradicionálisan két növényből nyerik; az egyik a beszédes nevű festőbuzér (más néven pirosítófű) mely hazánkban is őshonos, illetve a cékla.
Technikáik nagyon sokrétűek. Általánosságban elmondható róluk, hogy az anyagot összehajtják, majd kötözik és így festik be. Ez által különleges formákat, színeket és színátmeneteket kapunk.

10, Kintsugi, Gintsugi
Kintsugi egy törött teás poháron

Gintsugi egy törött teás poháron

A törött porcelán vázák, tányérok és tálkák megragasztása sosem lehet teljesen nyomtalan. Ezért fejlesztették ki a Kintsugi nevű eljárást, mely annyiból áll, hogy a törött darabkákat arannyal ragasztják egymáshoz. Így teljesen új benyomást kelt a törött tálka.
Arany helyett szokás még ezüstöt is használni. Ez az eljárás a gintsugi.