2016. január 31., vasárnap

Harcművészeti és küzdősport ruhák, felszerelések

Mint azt sokan tudhatják rólam, előszeretettel foglalkozom mindenféle harcművészettel. Aki egyszer ennek megérzi az igazi "ízét" azt egy életen át elkíséri. Jelenleg iaidót, kenjutsut, iaijutsut, kendót, tantojutsut, shurikenjutsut tanulok. De idővel szeretném  még jobban beleásni magamat a taijutsuba, taihenjutsuba, nitoujutsuba.
Ebben a bejegyzésben, a harcművészeti és küzdősportok  formaruháját (egyszóval "gi")szeretném bemutatni.  Elsősorban a karate, judo, aikido, kendó, iaidó, kyúdó ruhákat.
A harcművészeti ruháknak a legismertebb elnevezése a gi. Így nevezik a nadrágot (shitabaki) és a felsőt (uwagi) együttesen. Egyéb elnevezései a Keikogi esetleg dougi.
Keikogi (稽古着, vagy 稽古衣)
A keiko(稽古), edzést, gyakorlást jelent. Vagyis a keikogi edző ruhát jelent. Régi időkben is, amikor még Japánban mindenki kimonóban járt, az edzések (keikók) idejére ruhát cserélt, ami szinte teljesen megegyezett külsőre az utcai ruhával.
Dougi (道着)
A dou (道) szó szerint utat jelent. Egy olyan spirituális utat, melyet egy harcművész gyakorlása során végig jár. Innen ered a karate dou, judou, aikidou, kendou, kyuudou stb. elnevezések.

UWAGI
Az uwagi (上衣, szó szerint: felső ruha) a kimonókon alapuló dzseki. Sem cipzár, sem gomb nincs rajta. Mindig a jobb felére hajtják rá a bal felét. Ennek eredete a buddhizmushoz vezethető vissza. Ugyanis a halottakat mindig úgy öltöztetik fel, hogy a bal felére hajtják rá a jobbat (vagyis épp ellentétesen). Ez a fajta ruha hordásmód, a  halál egyik szimbóluma lett. Emiatt sosem hordjuk így az uwagit, se a kimonókat.
Az uwagi bizonyos típusain (pl.: kendó gi) találhatóak madzagok. Ezekkel a madzagokkal kötik össze a gi-t az edzések idejére.
Típusai:
KARATE UWAGI
kata ruha, hosszabb, könnyebb, lágyabb esésű

A klasszikus karate ruha  hófehér színe tisztaságot és eleganciát sugároz melynek története a karate fejlődésével halad. Ahogy a sportág fejlődik úgy lesznek a ruhák egyre specifikusabbak és ellenállóbbak. Ma már külön ruhát viselnek a küzdelemhez (kumite) és mást használnak a formagyakorlatoknál (kata). Ezen kívül az újabb kori karate ágazatokban a ruházat formája és színe is változó, ami olykor tudásszintet jelez, de a legtöbbször az adott stílus sajátja. Például a kyokushinkai-ban a gí jóval masszívabb és rövidebb a kabát ujja ( a heves küzdelmek miatt), vagy egyes kempo stílusoknál fekete esetleg piros ruházatot viselnek a gyakorlók míg a klasszikus karate ( pl: shotokan, shito-ryu…stb) ágazatokban még mindig a hófehér a szokás.
Karate ruhákra mutató link:
http://www.budopest.hu/kuzdosport-ruhazat/karate-ruha

JUDOU UWAGI


A judo ruha (judo gí) csakúgy, mint a karate ruha együtt született és fejlődik a sportág történelmével. Ezt a fajta edző ruhát többnyire igen vastag pamutból gyártják és rizsszövéses eljárással készítik. Ugyanilyen eljárással készülnek az Aikidó-ban és a Judo elődjében a Jiu-jiutsu-ban használt ruházatok is.
A judo gí-ket vastagság alapján különböztetjük meg, így léteznek gyakorló és versenyre használt fajták. A ruhák másik jellemzője a vastag gallér rész, hiszen az ott elszenvedett folyamatos ráncigálás végett óriási terhelésnek vannak kitéve.
Színét illetőleg a fehér a legelterjedtebb, de versenyeken nagyon gyakori a kék színű judou gi is.
judo ruhákra mutató link:
http://www.budopest.hu/kuzdosport-ruhazat/judo-ruha

KENDOU UWAGI

Mivel kendóban nem használunk Shitabakit, ezért a kendou uwagi helyett gyakoribb a kendou gi használata.
A kendóban nem használunk övet, így az uwagi-t madzagokkal kötjük meg.
Ezeket a ruhákat rizsszemszövéssel szővik, ami miatt vastagabb és jobban tompítja az esetleges vágásokat. Súlya is jóval nehezebb, 1,5-2,5 kiló között van egy kendou gi.
Mivel fontos a hatás keltés, emiatt sokan sötétebb színű kendou gi-t hordanak. Legnépszerűbb az indigókék színű, melyet sok esetben eredeti indigóval festenek. De emellett előfordul fekete színű is.
kendó gire mutató link:

http://www.budopest.hu/kuzdosport-ruhazat/kendo-ruha/kendo-felso-noris-kek-2621



SHITABAKI, vagy ZUBON


A nadrág eredeti elnevezése a Shitabaki (下履). Manapság viszont a Zubon (ズボン) szót használják a nadrág kifejezésére, mely a francia jupon (ejtsd: zsüpon) szóból ered. Az uwagival megegyező anyagú és színű, a térdrészénél erősített.
shitabakira mutató link:

http://www.budopest.hu/kuzdosport-ruhazat/karate-ruha/karate-nadrag-saman-pamut-feher-2528


HAKAMA



A hakama a tradicionális szamurájnadrág. Közismert elnevezése a szoknyanadrág. Elején 5, hátulján pedig 2 hajtás található, melyek együttesen a 7 szamuráj erényt szimbolizálják. A hakaman kettő öv, egy rövidebb és egy hosszabb található. Két oldalán egy-egy nagyobb bevágás található. Itt szokás befűzni a kardot.  Színe eredetileg nagyon különböző volt. Gyakori volt az arany, kék, barna. Manapság aikidóban, iaidóban, iaijutsuban a fekete a legkedveltebb, míg kendóban az idnigókék, sötét kék, és a fekete. Nők viszont előszeretettel használják a fehér hakama-t. De erre egy jó ellenpélda, hogy Ueshiba Morihei, az Aikidó megalapítója is gyakran hordott fehér hakama-t.
Fontos megemlíteni, hogy az aikidóban csak a dan (mester) fokozatok felett engedélyezett a hakama hordása. Dan fokozat alatt csak az uwagit, és a shitabakit hordhatják a tanulók.
hakamara mutató link:
http://www.budopest.hu/kuzdosport-ruhazat/kendo-ruha/hakama-fekete-79

OBI
kaku obi

budou obi

Övet (obi-t) használunk, hogy az uwagi-t összetartsa.
A harcművészetekben alapvetőleg két féle övet használunk. A legismertebb a budou obi, melyet judoban, karatéban, aikidóban stb. használunk.  
A harcművészetekben az övnek a praktikumon túl szimbolikus jelentősége is van. Tradicionálisan két színt használtak: a fekete szín a mestereké, a fehér a tanítványoké. Ez idővel sokkal árnyaltabbá vált: rengeteg szín jelent meg a tanulók tudásának differenciálására. Az övek hossza 20 cm-enként növekszik, általában 180 cm-től 340 cm-ig. Általánosságban elmondható, hogy a karatéban hosszabb övet használnak, míg a judoban rövidebbet.
Másik típusa, melyet az iaidóban, iaijutsuban, kenjutsuban használunk, a kaku obi, mely egy 4 méter hosszú, 9 cm széles lágyabb anyagú öv.

A gi részei


A karate-, judo-, és jiujitsu gi részei


-Uwagi: maga a felső
-Eri: gallér
- Sode: ujjak
- Sodeguchi: ujjak szája/ vége
- Shita: az uwagi alsó része
-Obi: öv
- Shitabaki/ Zubon: nadrág 

kendou gi részei

-Uwagi: maga a felső
-Eri: gallér
-Sode: ujjak
-Sodeguchi: ujjak vége
-Migoro: az uwagi felső része, ami kilátszik a hakama felett.
-Koshi: az uwagi alsó része, amit eltakar a hakama.
-Mune himo: zsinórok
-Uma nori: vágás az uwagi hátulján.

Hakama részei

A hakama nagyon összetett. összesen 19 részre osztjuk.

1. mae himo
2. ushiro himo
3. koshi ita
4. himo shita
5. ichi no hida
6. ni no hida
7. san no hida
10. sasahida
12. wakiaki
14. maegoshihaba
16. aibiki
18. kemawashi

1. maehimo
2. ushirohimo
3. koshi ita
4. himo shita
8. ushiro hida
9. tsukebishi
11. nage
12. wakiaki
15. ushirogoshi haba
16. aibiki
17. kiriage
18. kemawashi

3. koshi ita
11. nage
19. hakama dome

10. sasahida
11. nage
12. wakiaki
20. aibiki tomari
1. mae himo - első öv
2. ushiro himo - hátsó öv
3. koshi ita - derék támasz
4. himo shita - az övek alatti rész
5. ichi no hida - első hajtás
6. ni no hida - második hajtás
7. san no hida - harmadik hajtás
8. ushiro no hida - hátsó hajtás
9. tsukebishi - derék támaszon lévő két hajtás
10. sasahida - oldalsó vágáson (wakiaki-n) lévő elülső varrás
11. nage - oldalsó vágáson (wakiaki-n) lévő hátsó varrás
12. wakiaki - két oldalt lévő bevágás
13. hakamadome - hakama tartó műanyag
14. maegoshihaba - derék elülső része
15. ushirogoshi haba - derék hátsó része
16. aibiki - láb hossza, a wakiakitól mérve
17. kiriage - a két láb közti összevarrás
18. kemawashi - a hakama alsó részének hossza
20. aibiki tomari - az első és a hátsó rész összevarrása a wakiakinál 

Kendó védőfelszerelés, bougu

A kendóban, bambusz kardot használunk egymással szemben. Ez védőfelszerelés nélkül rendkívül veszélyes lenne. A védőfelszerelés kötelező a versenyeken, edzéseken.
A védőfelszerelés a következőkből áll:
Men- fejvédő
Dou - testvédő
Tare - lágyékvédő
Kote - kézvédő
kendó keiko (gyakorlás) SZJKK csapaton belül
bal: Pethő Marcell
jobb: Kamocsai Péter

Fejkendők

Miért hordunk fejkendőt? Mert a haj zavarna minket a kilátásban, az izzadság belefolyna a szemünkbe stb... Sok oka van.
Két fajta fejkendő típust szeretnék itt megemlíteni.
Egyik legismertebb fejkendő a tenugui. Ez egy általában 1 méterszer 35-40 cm széles vászon darab.
Kendóban mindenkinek kötelező a használata. Enélkül nagyon kényelmetlen a Men (fejvédő maszk) és így kevésbé engedi mozogni azt a fejen.
A tenuguira szinte minden esetben egy kalligráfia, tuskép, vagy valami logó szokott kerülni.
A legnagyobb iskoláknak saját tenuguiuk van.
két tenuguim

Másik fejkendő típus a hachimaki. A hachimaki a homlokon körbetekert vékonyabb vászoncsík. Olykor ezt is kalligráfia, vagy egyéb mintázat díszíti. Pl.: a II. Világháború végén a Kamikaze pilóták viseltek fehér alapú, középen piroskört (japán zászlaja) ábrázoló hachimakit. A kör két oldalára pedig egy-két írásjel volt írva. (Pl.: kamikaze = Isteni szél, biztos győzelem stb)

1944.-es fénykép egy felszállásra készülő kamikaze pilótáról
Hachimakiján a japán hadizászló, a 旭日旗 Kyokujitsuki

2016. január 25., hétfő

Előadás Győrben, a kalligráfiáról és a szamurájkardokról


A győri szalon összefoglalta röviden, hogy miről is volt szó. IDE kattintva lehet megtekinteni az eredeti szöveget.

Képzeletünk szárnyán repülhettünk el a távol-keleti Japán nagy múltú országába november 25-én: az idegenvezetőnek szegődött Kamocsai Péter színes előadás keretében ismertette meg az érdeklődőket a kalligráfia és a szamurájkardok világával a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében.

A rendezvény bevezetőjében Horváth Ferenc, a könyvtár egykori, ma már nyugdíjas éveit töltő, de régi aktivitását megőrző művelődésszervezője adott tájékoztatást a Magyar-Japán Baráti Társaság múltjáról és tevékenységéről, melyben ő is vezető szerepet játszik.
Számos művész, zenész és egyéb szakember volt már résztvevője japán témában győri előadói esteknek: Kamocsai Péter magyar környezetben szerezte meg imponáló tudását a kalligráfia és a szamurájkardok világában. Egy paradoxonnal kezdte előadását: a japán kultúrában jelentős kínai átvételek vannak. Írásuk a kínai írásra támaszkodik, de ez még továbbfejlesztésre szorult, mivel a kínaiak írása szóírás, a japánok nyelve viszont ragozott, ezért még egy jelrendszert kellett kifejleszteni, hogy hangzó beszédüket grafikailag transzponálni tudják.
A kínaiak először teknősbéka páncéljára, később bronzra vésték jeleiket, majd írásuk a pecséthasználat nyomán fejlődött. Több írásváltozattal találkozunk: hagyományos, kancelláriai, gyorsírás, illetve egyszerűsített írás a könnyebb elsajátítás érdekében. Forradalmi változást jelentett a papírhasználat Kínában, melynek hatására nem csupán az írást, hanem egyéb kulturális javakat is átvettek a japánok, például a buddhista vallást, vagy mondjuk a teaivás szertartását és az ikebanát. Indirekt módon mondhatjuk, hogy Kína első császárának Japán is sokat köszönhet.

Az írás Japánban egy sajátos művészet, nem puszta rögzítése valamilyen információnak. Bambusz vagy hántolt rizs alkotta a papír alapanyagát, művészei voltak a tus előállításának, ecsetet és dörzskövet is használtak, így beszéltek a „négy kincsről”. A leghíresebb kalligráfia művészek a „három ecset” fogalmaként vonultak be a japán történelem értéktárába. A történelem folyamán aztán többször egyszerűsítették írásukat, miként a kínaiak is.
Az előadás másik témája a szamurájkard volt. Számtalan változata létezett, általában az oldalukon viselték, de akad háton hordott kard, sőt voltak olyan 5-6 méteres monstrumok, melyeket szolgák cipeltek a küzdelem színterére, több emberen lehetett velük egyszerre sebet ejteni. Az ismételt hevítési technikával érték el a kívánt szilárdságot, egyidejűleg csökkentve a szennyezőanyagot, a díszítésére is különös gondot fordítottak. Az általános gyakorlat a két kard viselése volt.
Betekintést nyerhettünk a sajátos japán gondolkodásba is, a nyugati mentalitással ellentétben kizárólag az adott feladatra való összpontosítás a jellemző. A XIX. század hatvanas éveiben a modern kor betörésének voltak tanúi a kortársak, a Meidzsi-reform a múltba száműzte a szamuráj gyakorlatot párhuzamosan a nyugati vívmányok japán közegbe ültetésével. Látványos eleme volt ennek például a szamurájkardok begyűjtése.
A második világháborút követően a nyugatiak zsákmányai lettek a szamurájkardok: az eszközök európai és amerikai múzeumok gondnokságába, gazdag magángyűjtők trófeái közé kerültek, az egykori szellem a küzdősportokban él tovább. Kamocsai Péter bemutatót is tartott a szamurájkardok használatának különböző fortélyaiból, a rendezvény végén pedig kalligráfiai bemutatóval kedveskedett, ahol felajánlásként két kalligráfia talált gazdára.
Csiszár Antal
Fotók: Pozsgai Krisztina

2016. január 22., péntek

Szvasztika, amit nem ismerünk róla, avagy a horgkereszt másképp

A Szvasztika szó ha sokat nem is mond, a Horogkereszt biztosan.
Ha meghalljuk ezt a szót, sokakban szorongás, harag támad. Nem foglalkozunk vele, hisz ,,nem szabad". Legalábbis ez az általánosan elfogadott nézőpont.
A náci Németország a 20. század elejétől kezdve használta jelképeként,  és ennek nevében kegyetlenkedtek. Innentől lett önkényuralomi jelkép a horogkereszt.
De pontosan hogyan is néz ki?
Japán családi címer (hamon). A Hachisuka klán használta az 1500-as években.

A horogkereszt pontosan egy egyenlő szárú kereszt, melynek végei 90 fokban balra megtörtek (卍). Az ún. jobb horogkereszt ugyanilyen, csak a végei jobbra vannak megtörve, szintén derékszögben(卐).
A K & B Minden Ami Japán c. blog, ugyebár az ázsiai (főként a japán) kultúrával foglalkozik. Hogyan is kerül ide ez a téma?
A horogkereszt eredete Indiába nyúlik vissza.
Eredetileg egy csillagkép jelölésére (Dávid csillag?) használták. Kínában pedig valószínűleg egy üstököst jelöltek a horogkereszttel.
Később a jó szerencse és a remény jelképévé vált.
India legősibb vallásai (mint a Buddhizmus, Hinduizmus, vagy a Jainizmus) mindig a pozitív dolgokat helyezték előtérbe. A szvasztika pedig tökéletes jelképnek bizonyult.
I.e. 2. századtól kezdve használják ezen vallások jelölésére.
Hindu szvasztika 4 ponttal

A Jainizmus, India legősibb vallásának jelképe

 A szvasztika szó is innen ered.
India ősi nyelvén, szanszkritul a szvasztika szó szerint azt jelenti, hogy a ,,Jó lét Jele" (su asti tika) (dévanagári írással: स्वस्तिक) .
De gyakori elnevezése a shubhtika (jó jel)
A buddhizmus terjedésével a jelképeket is hamar átvették a környező országok. (Kínai, Korea, Japán)
Japánban is rengeteg buddhista templomot (japánul otera お寺) építettek az évszázadok során.
Ha egy japán térképet nézünk, láthatjuk, hogy a különböző helységeket jelölő szimbólumok közt gyakran feltűnik a horogkereszt is. 卍
12 buddhista templomot jelölő térkép Japánból. (forrás: google maps)
Buddhista templomok irányát jelző táblák, Japán egyik utcájában.

 Ez esetben mindig a buddhista templomokat jelölik.
Ezen azonban változtatni akar a japán kormány. Mivel mindenkinek a náci horogkeresztet jelenti a szvasztika, le fogják szedni a térképekről és egy új (még tisztázatlan) szimbólumot fognak választani.
Így azonban még kevesebb ember fog találkozni vele, még kevesebb ember fogja ismerni a valódi jelentését és értékét.
Egy több ezer éves szimbólum eredeti jelentését felejtik el az emberek a néhány évtizedig tartó náci uralom érdekében.
A szvasztika a hinduizmus, buddhizmus és a jainizmus jelképe volt, a Nagy háborúkig. Maradjon meg eredeti jelentése. Ezt csak úgy lehet elérni, ha minél több ember lesz tisztában a valódi jelentésével és amikor szóba kerül a horogkereszt, nem kapásból a volt 80-90 évvel ezelőtti náci birodalomra gondolunk, hanem arra, hogy a világ legősibb vallásainak jelképe, melyek a békét, szeretetet és a nyugalmat tanították és tanítják a mai napig.

Japánban és Kínában önálló írásjelnek tekintett a horogkereszt, szótárakban is fellelhető, külön olvasattal rendelkezik.
Két féleképpen lehet leírni. Egyik a szimbólum leírása (卍), másik pedig, az öröklét jelképeként is ismert 10.000  írásjele (Hagyományos: 萬  Egyszerűsített: 万, kínaiul: wàn, japánul, koreaiul: man).
Egyéb formái: 卍 卍字 万字 萬字 (Mindegyik olvasata megegyezik. Kínaiul: wàn zi, japánul: man ji)


Végül pedig a buddhizmus fő tanításával zárnám ezt a bejegyzést.
,,卐 Om Shanti om shanti om shanti...卍"
(,,卐 Éld a békét, csak éld a békét, csak éld a békét... 卍")

2016. január 4., hétfő

Mekugi - Bambusz csap

A szamurájkardok markolatát egy, vagy kettő bambusz csappal, ún. mekugival rögzítik.
Ezek egy idő után elhasználódnak, és cserét igényelnek.
Mekugit szerencsére már be lehet szerezni idehaza is (1000-2000 Ft. közötti áron van 4 db.).
De sokkal egyszerűbb és gyorsabb, ha az ember maga készíti. A mekugi átmérője majdnem teljesen megegyezik a kínai és japán éttermekben kapható bambusz evőpálcikákéval. (egy kicsit kell csak rajta faragni, illetve méretre vágni és kész is)
A hozzávaló kb. 20-50 Ft. és kijön belőle kb. 4-6 db. bambusz csap.
Az elkészítéséhez kb  5-10 perc szükséges.