Kendou, Shinkendou, Juukendou, Tankendou, Nitoukendou

Kendó, Sinkendó, Dzsúkendó, Nitókendó

Ezek a fogalmak első hallásra nagyon hasonlónak tűnnek, de eltérő jelentésük miatt szeretném megmutatni sajátosságukat.

剣道

A kendó (A kard útja), a szamurájkardforgatásból, a kenjutsuból kialakult harcművészet és küzdősport egyszerre (egyszóval budó).
Gyakorlói védőfelszerelést (Bógu-t) viselnek és bambusz kardot, ún. Shinai-t használnak.
Egyszerre két fél küzd, a párbajt pedig 3 bíró vezényeli.
A legfontosabb és legjellemzőbb mozgása az ún. fumikomi ashi nevű lábmunka. Ez egy nagyon hosszú, dobbantó lépés. Ez teszi lehetővé a távolról történő támadást.
A kendóban csak a védőfelszereléssel védett részekre szabad támadni. (fej, kéz, test, illetve a torokra lehet szúrni)

眞剣道

A Sinkendó (Az igazi kard útja), a hagyományos szamurájkardforgatás, melyben megtalálhatók a kardkirántási és vívási technikák is. Nagy jelentősége van a tameshigirinek, az éles karddal történő próba vágásnak, és kataknak, vagyis formagyakorlatoknak.
Az 1980-as években alapította  Obata Toshishiro Mester.

銃剣道

A Dzsúkendó (A szurony útja) a szuronyos puska megismerésével vette kezdetét. A szamurájok leigázásának érdekében több féle lőfegyvert, ágyút használtak.
A szuronyos puskával történő szúrási technikákat, pedig a Dzsúkendó tanította. Mára egy, a kendóhoz hasonló harcművészet és küzdősport lett. Ugyanúgy versenyeket rendeznek, mint a kendóban. Az párviadalokban a küzdő felek, a kendóéval, csak nem megegyező védőfelszerelést (bógu-t) és fa puskát (mokudzsú-t/ bokudzsú-t) használnak.

短剣道

A Tankendó (A rövid kard útja) a Kodachidzsucuból és a Tantódzsucuból kialakult modern budó.
A kodachi, másnéven a wakizashi és a tantó a rövid kardot jelenti. A szamurájok kísérő kardként használták ezeket a fegyvereket, melyektől soha nem váltak meg. A tankendóban egy rövid bambusz kardot (tanshinai-t) használnak, védőfelszerelése pedig teljesen megegyezik a kendóéval.
Érdekessége és jellegzetessége, hogy míg a kendóban, csak torokra lehet szúrni, itt lehet a testre is. Valamint érvényes pontszerzésnek minősül bizonyos kézlefogással történő szúrás is.

二刀剣道

A Nitókendó (A két kard útja) a kendó két kardos változata, melyben egy rövidebb (kodachi méretű) és egy hosszú (kendóban is használt) shinait használnak.
Kendó versenyeken lehet indulni kétkarddal is. Ennek mozgásvilága bonyolultabb, de az alapok megegyeznek az egy kardos kendóéval.