1, Kalligráfia, Tusfestészet és Zen Tusfestészet
A kalligráfia: Görög eredetű szó, összetétele a καλλος (Kallos - szép) és γραφος (Grafos - írás) szavaknak. Szó szerinti fordítása: Szép írás.
Elterjedt az egész Világon, persze külön típusokban.
- Európai kalligráfia
- Arab kalligráfia
- Ázsiai kalligráfia
-kínai
-koreai
-japán
A kalligráfia eredete Ázsiában visszanyúlik egészen az írás kialakulásáig.
Kezdetben csontokba és kövekbe karcolták az emberek a többségében képjelekből álló, hieroglifikus írásjeleket. Ez volt az ún. Csontírás.
A fémek megjelenésével változtak a jelek formái, szögletesebbek lettek. Ez lett a bronz írás.
A bronzírás jeleket pecsétek faragására is használták, kisebb-nagyobb változtatásokkal. Így rengeteg változat lett egy fogalomra.
A chin dinasztia és egész Kína első hivatalos császára, Chin Shi Huang-ti egységesítette az írásjeleket és a formájukat. Ez lett a kis pecsétírás.
A papír és ecset használattal kialakultak a kurzívabb, lendületesebb, esztétikusabb írásjelek. Ez lett a hivatali írás, mely egy kicsit változott már csak a Han korban és kialakult a mai forma. Innen kapta nevét: Hanzi: Han írásjel
Hivatalosan is elismert tény, hogy a legrégibb máig használatban lévő írás a kínai, hisz i.e. 4-5 ezerig visszanyúlóan bizonyíthatók a jelek eredetei.
5. században vették át a japánok ezt, a már kialakult írást. (Ezt Japánban Kanji-nak fordították.) Mivel a japán agglutináló, vagyis ragozó nyelv ellentétben a kínaival, ezért az írás átvétele és sztenderdizálása nagyon nehéz volt.
Ezért ki kellett alakítani egy új írástípust, mellyel leírhatják a saját ragozásukat. Ez lett a hiragana. Ez kezdetben egy 50 jelet számláló szótagírásjel ABC lett, melyből időközben kikoptak hangok (mint a wi, we) és kapott új szótagot is, mely az 'N' hang. Korábban ezt a hangot a 'Mu' szótaggal helyettesítették.
Emellett kialakítottak még egy írásjelkészletet, melyet manapság már csak a külföldi nevek, illetve márkanevek leírására használunk. Ez a szögletes Katakana.
A hiragana és a katakana együttes elnevezése a kana. A 11.századra már önálló kalligráfiai stílus lett, ez a Kana-sho.
 |
| Iroha versike kana-sho-ban festve |
Az írástudók négy kincseként emlegetik a négy alapvető tárgyat;
- Ecset
- Papír
- Tus
- Dörzskő
Ezek mellett fontosak a következők is:
- alátét
- nehezék
- vizes tálka/tálkák
- pecsét nyomó és pecsét
- ecsettartó
A tusfestészet
A tusfestészet a kalligráfia mellett fejlődött ki.
Alkotói ugyan azokat az eszközöket használják, mint a kalligráfusok.
Lényege a természet leghűbb visszaadása.
Zen Tusfestészet
A zen nagyban befolyásolta a kalligráfia és a tusfestészet alakulását.
A zen képek annyiban térnek el a hagyományos tusképektől, hogy itt nem az apróságok, a precizitás a lényeg, hanem, hogy néhány vonallal adjon vissza egy elgondolkodtató képet.
2, Bonsai, Bonseki, Saikei, Bontei
Bonsai
Jelentése: Tálba ültetett növény
Lényege az, hogy egy természetes fa kicsinyített mását adják vissza egy hozzá illő tálban, melyet csak metszéssel és a gyökérlabda méretének csökkentésével érnek el.
Eredete és kialakulásának történetéről nincsenek biztos feljegyzések.
A legvalószínűbb teória, hogy míg a buddhista férfiak elmehettek meditálni és imádkozni, addig a nőknek otthon kellett maradniuk.
Buddha egy füge fa alatt nyerte el a megvilágosulást, így az emberek is általában egy nagy fa tövében bíztak ebben meditálva, elmélkedve. Egy tálba ültetett szép fa a lakásban pedig egy központi, lelki békeszigetet nyújtott. Ennek körében az embert elkapta a belefektetett spirituális érzés, mind amellett, hogy csodaszépek.
Mint sok minden más is, ez is Kínából került a szigetországba.
Japánban kialakultak a sztenderd formák és a méretek, szabályok. Amit Kínában elkezdtek évezredekkel ezelőtt, azt a Felkelőnap országában önálló művészetté fejlesztették.
Bonkei, Saikei
A Bonkei jelentése táj a tálban, míg a Saikei jelentése Táj ültetése.
Annyiban tér el a hagyományos bonsaitól, hogy alkotói tudatosan törekednek arra, hogy minél inkább egy táj hangulatát adják vissza. Ezért a központi fa mellett kisebb szobrokat, hidakat helyeznek el, van ahol folyót alakítanak ki, vagy egy egész bonsai erdőt ösvénnyel, háttérben egy kisebb pagodával.
Bontei
A Bontei jelentése kert a tálban.
Valójában ugyan az, mint a Bonkei/ Saikei, csak itt ha van is fa a kompozícióban, elhanyagolható, nem központi. Előfordul, hogy csak kövek és kavicsok alkotják az összképet, némi mohával, fűfélékkel.
3, Bonseki
A szó jelentése annyit tesz, hogy Kő a tálban.
Nagyon hasonlít a nálunk is ismert homok festészethez. A különbség az, hogy a Bonseki alkotói fekete tálakra, tálcákra "festenek" a homokkal és gyakran kiegészítésként köveket is használnak.
Fő téma természetesen itt is a tájképek visszaadása miniatürizálva.
4, Ikebana
Az ikebana egy sokak közt népszerű és ismert művészet.
Lényege, hogy a vágott virágokat vázákban esztétikusan rendezik el.
Gyakran a bonsai-hoz hasonlóan egy szoba központi meditatív részében (ún. tokonoma-ban) kapnak helyet, mögötte egy kalligráfiával, vagy tusképpel.
5, Kanzashi
 |
| Hana kanzashikból készített menyasszonyi csokor |
A kanzashi a japán nők haját ékesítő díszek összefoglaló elnevezése.
A legdrágább kanzashik persze csontból és nemesfémekből faragottak, és gazdagon díszítettek.
A kanzashik egyik elterjedt változata, a hana kanzashi, melynek alkotói textíliákat használnak fel arra, hogy virágokat, füzéreket készítsenek.
6, Sashiko
 |
| Sashiko eljárással készített virágdíszes ruhanemű |
A sashiko egy hagyományos japán hímzési módszer.
Hagyományos alapanyaga indigókék textil és fehér (ritkábban vörös) cérna.
Gyakori minták:
Különböző spirálok
hullám formák
madarak
levelek
7, Amigurumi
 |
| Macska amigurumi. |
Az Amigurumi egy friss japán kötési módszer, 2003-ban alakult és hazánkban manapság kezdi csak élni igazán a fénykorát.
Lényege a körben történő horgolás. A meghorgolt figurákat folyamatosan tömik ki tömőanyaggal, emellett pedig folyamatosan kell a sorokat megjelölni, mivel könnyen bele lehet bonyolódni. Leggyakrabban állatokat és babákat készítenek vele. De alapvetően bármi megformázható ezzel a technikával.
8, Furoshiki
 |
| Egy kis láda esztétikus becsomagolása furoshikivel. |
A Furoshiki a kendőhajtogatás és csomagolás művészete.
Legfőbb alapanyaga a selyem és pamut. Persze előfordul manapság már műszál; poliészter, elasztán stb...
Eredete az Edo korig nyúlik vissza. Innen ered az elnevezése is; Furo: fürdő, Shiki: szétterített anyag
A Sentou fürdőkben az esztétikus ruhaösszehajtogatást/ kiterítést kezdték a "Fürdőben szétterített anyagnak", vagyis furoshiki-nek nevezni. Később ajándékok, ételes dobozkák (o-Bentou) becsomagolására kezdték használni. Amellett, hogy szépen mutat a csomagolásban, a kendő egy külön ajándékként is funkcionál.
Tea ceremóniákon Fukusa( 袱紗 )nevű kendőt használnak, mely egy 17,5 x 32,5 cm-es vörös pamut kendő, mellyel a (már természetesen tiszta) ceremónia kellékeit tisztítják meg rituálisan (pl: poharak, chashaku kanál a teapor adagolásához.)
9, Shibori
 |
| Maki shibori (körkörösen összecsavart) |
Eredeti alapanyaga a selyem és (leggyakrabban indigókék) pamut.
A festékanyagot tradicionálisan két növényből nyerik; az egyik a beszédes nevű festőbuzér (más néven pirosítófű) mely hazánkban is őshonos, illetve a cékla.
Technikáik nagyon sokrétűek. Általánosságban elmondható róluk, hogy az anyagot összehajtják, majd kötözik és így festik be. Ez által különleges formákat, színeket és színátmeneteket kapunk.
10, Kintsugi, Gintsugi
 |
| Kintsugi egy törött teás poháron |
 |
| Gintsugi egy törött teás poháron |
A törött porcelán vázák, tányérok és tálkák megragasztása sosem lehet teljesen nyomtalan. Ezért fejlesztették ki a Kintsugi nevű eljárást, mely annyiból áll, hogy a törött darabkákat arannyal ragasztják egymáshoz. Így teljesen új benyomást kelt a törött tálka.
Arany helyett szokás még ezüstöt is használni. Ez az eljárás a gintsugi.
