Amikor
egy japán, vagy kínai nyelvet nem ismerő embernek mutatok egy hosszabb
szöveget, gyakran azt a választ kapom, hogy: „Hát ezek mindegyike egyforma!” ,
vagy „Ezek a krix-kraxok között nincs is különbség!”… Egy kevésbé laikus ember
tudja jól, hogy a kínai és a japán szóírásjelek (kínaiul: Hanzi, japánul: Kanji)
gyökökből épülnek fel. Mik is azok a gyökök? Az írásjelek alapvető
alkotóelemei, melyek vonásokból állnak. (a legbonyolultabb gyök, 17 vonásból
áll. Pl.:龍) Egy jel, több gyökből épül fel. Vegyünk egy példát: A 好„Szeret, Kedvel”
írásjele két gyökből tevődik össze; Nő女 és a gyermek子 kanjijaiból (/Gyökéből).
Ha a jobb oldali gyököt kicseréljük a kuchi(口), vagyis a
száj gyökére, akkor az új kanjink így fog kinézni: 如 Hasonlít, de a
jelentése már teljesen más. (ez az „ugyan az, ugyan olyan” szóírásjele).
Kana,
Hiragana, Katakana, Man’yougana, Okurigana, Furigana
Manapság
a japán nyelvben 4 írástípust használunk, míg a kínaiban egyet (ez az egy a
fent is említett hanzi szóírás).
-kanji
漢字 (szóírás)
-hiraganaひらがな (toldalékok,
partikulák leírására használt szótagírás)
-katakanaカタカナ (külföldi
nevek leírására használt szótagírás)
-rómajiローマ字 (latin betűs
ABC)
Nézzünk
egy példamondatot, melyben mind a négy típus egyszerre van használatban:
私はSZJKKのメンバーです。(Én az SZJKK
csapattagja vagyok)
私: Watashi –Ez a
szóírásjel (kanji), mindig azt jelenti, hogy „én”.
は: Wa –
témakijelölő partikula – egyéb helyzetben ha-nak olvasnánk ezt a hiraganát.
Önálló jelentése nincs.
SZJKKの : SZJKK no- Az
SZJKK, a Szigetközi Junior Kendó Klub rövidítése, emiatt latin betűket kell
használni. A „no” hiragana a birtoklást fejezi ki, vagyis az SZJKK-é, SZJKK-nak
a valamije.
メンバー: Menbaa –
Angol Member (tag) szóból eredő külföldi, átvett szó. Emiatt katakana
szótagírásjelet használunk.
です: Desu- Végül a
desu egy segédige, mely hasonlít az angol to be-hez.
Amikor
még a japánok nem fejlesztették ki a hiraganát, katakanát (együttes nevükön
kanákat), a kanjikat használták a toldalákok (okuriganák) leírására és a
szótövekre is. (ez meglehetősen bonyolult lehetett) Emiatt elkezdték a
toldalékokra használt kanjik formáit változtatni. (ez lett a hiragana és a
katakana nevű szótagírásjel ABC). Később a katakanát, majd a hiraganát kezdték
használni az partikulákra, okuriganák-ra (toldalékok), illetve furiganák-ra
(kanjik olvasási segédlete)
Amikor
valaki el kezdi tanulni a japán nyelvet, a hiraganákkal ismerkedik meg először,
majd a katakanákkal. Már ekkor elkezdődnek a problémák a hasonló kinézetű
írásjelek miatt.
Problémás
Hiraganák
Japán
tanításom közben tapasztaltam, hogy az emberek 90%-ának a legtöbb fejtörést a
Ne, Re, Wa hármas okozza.
Valóigaz,
Van némi hasonlóság köztük: ねれわ (ne, re wa)
Vagy
egy másik: ru, ro, so: るろそ
De
ilyenek még a Nuぬ, meめ szótagok, vagy
a Saさ és a kiき szótagok is.
Ezeket
ugyancsak szeretik keverni a tanulók.
Katakanák
A
hiraganáknál megfigyelhető, hogy íveltek, finomabb kialakításúak. A katakanák
szögletesek, ’robusztusabbak’.
Ennek
ellenére itt is vannak nagyon hasonló írásjelek. Lássuk a legproblémásabbakat:
Ke vs. Ku
A ケke 3 vonásos,
míg a クku 2 vonásos.
Shi vs. Tsu
Míg a シ shi harmadik
vonása lentről felfele halad (véknyodik), addig a ツ tsu harmadik
vonását fentről lefele húzzuk, így arra vékonyodik
So vs. N
A helyzet ugyan
ez a ソso-val és a ンn szótaggal is.
So fentről lefele, N lentről felfele.
Kanjival
keverhető Katakana?? Katakanával keverhető Kanji??
Vannak
olyan kataknák, melyek csak nem teljesen megőrizték a régi kanji formáikat.
Leírva sokszor bonyodalmat okoznak, hogy mi micsoda egyáltalán. Szótag, vagy
szó?
エ e
|
工 ipar
|
オ o
|
才 kor
|
カ ka
|
力 erő
|
セ se
|
七 hét
|
タ ta
|
夕 éjszaka
|
ニ ni
|
二 kettő
|
ホ ho
|
木 fa
|
ロ ro
|
口 száj
|
ハ ha
|
八 nyolc
|
Kezdők számára könnyen összekeverhető kanjik:
本、木、大、丈、夫 、失(könyv, fa,
nagy, termet, férj, elveszít)
未、末 (még nem, vég)
人、入 (ember,
bemegy)
士、土 (harcos, föld)
日、曰 (nap, mond)
己、已 (önmaga, prefixum*)
申、甲 (hívni, kagylóhéj)
茶、荼 (tea, keserű)
De
mi van azokkal az írásjelekkel, melyek még az anyanyelvű japánokat, kínaiakat
is elgondolkodtatják?
昴、昂 (Pleiades csillagkép,
felkelt/ büszke)
壺、壼 (edény, járat)
柿、杮 (kerítés, faforgács)
蚤、蛋 (bolha, tojás)
藤、籐 (lilaakác, futónövény)
*Az 已 (i) prefixum
(előtag) használata megegyezik a szintén i olvasatú 以 kanjival.
以上、以下 = 已上、已下
(feljebbi, lejjebbi)
