2018. április 26., csütörtök

A Han írás eredete és típusai


Han írásnak hívjuk a Kínában kialakult, azonban több ázsiai országban is használt logografikus (szóírás alapú) írástípust, mely mai napig is több ország hivatalos írása. (pl.: Kína, Japán stb.)
Az írásnak az elnevezése országonként eltérő lehet.

Kína: Hanzi 漢字 汉字
Japán: Kanji 漢字
Korea: Hanya 漢字
Vietnam: Chữ Nôm 字喃

A han írás őse eredetileg csak a kínai nyelv leírására szolgált, mely egyszerű ragozása és nyelvtana lehetővé tette az írásjelképek használatát.
I.e. 4000-ből származnak az első olyan leletek, melyeken szereplő piktogrammok (képjelek) biztos kapcsolatba hozhatók a ma is használatban lévő logogrammokkal (írásjelkép).

Az írás ekkoriban még képszerű ábrázolásokkal történt.
Az első leleteken csontokba, teknőspáncélba vésett szövegek, jóslások olvashatók ami miatt az első írástípust csontírásnak nevezzük.
Később mikor megismerkedett az ember a különböző fémekkel és azok megmunkálásával, az írásjelek formáján picit változtattak, mert a rézlapokba, bronz tárgyakba könnyebben lehetett alakítgatni a képjeleket. Ezek később egyszerűsödtek, és egyre több emberhez eljutottak és ismerhették meg az írást. Az írás ezen típusát a bronz üstökön, edényeken használták előszeretettel vallási szövegek leírására, emiatt lett az elnevezése bronz írás.
 Az időszámításunk előtti első évezredre az írásjelek már alig hasonlítottak az eredeti képjelekre, valamint több változat is kialakult egy-egy szó leírására, emiatt egy írásreformra volt szükség. A reformot az első császár, a Chin dinasztia uralkodója, Qhin Shi huang rendelte el. Az írásjelképeket egységesítették, a jelek karakteresebbek lettek, az írást tovább igazították a nyelvhez.
Az írást ekkoriban már díszítésként és aláírásként is használták. 
 A papír feltalálása után a nemes emberek nem a kezükkel írták alá a dokumentumokat, hanem külön pecséteket faragtak/ faragtattak, melyeken a teljes nevük olvasható volt. Ezt az írást emiatt pecsét írásnak nevezzük. (Ez az 'aláírási' forma több ázsiai országban megmaradt, azonban a történelem tisztelete miatt mai napig a hagyományos pecsét írásjeleket használják a pecséteken.)
A papír feltalálásának pontos dátumát nem ismerjük de tudjuk, hogy valamikor a Han dinasztiában, i.e.202 és i.sz. 220 közötti időszakban fedezték fel. A papír mellett a tus festéket is felfedezték, és ecsetekkel történő írást kezdték használni az egész birodalomban. A han dinasztia végére már teljesen másképp festették az írásjeleket. A dinasztia után az írás elnevezése Han írás lett. Ez a mai értelembe vett kínai írás.
Mivel tökéletes bizonyítékok során követhetjük végig az írás több évezredes kialakulását, emiatt biztosan állíthatjuk, hogy a mai használatban lévő kínai írás (han írás) a legősibb írás melyet a mai napig használ az emberiség.

A han írást Ázsia majdnem minden országa megismerte, de csak néhány tudta azt a nyelvezetéhez alakítani. Ilyen a koreai, és a japán is. Utóbbinak kialakulását az előző cikkben olvashatják lejjebb, vagy IDE kattintva.

Most pedig nézzük meg miképp is változtak a jelek az elmúlt 6 ezer év alatt. (a mellékelt képek mindegyikén a saját pecsétem lenyomata látható, mivel ezek kalligráfiaként a saját festményeim)
I.e. 4000 körülről származó jóslócsont darabka 5 írásjellel
A csonton látható írás
Az írásjelek bronzkori változata bronzírással
Az írásjelképek mai használt formában.貞今日
A csonton olvasható szöveg tehát a 貞其今日雨 (Zhēn qí jīnrì yǔ) vagyis "Jóslat, lesz ma eső?"

A legtöbb vonásból álló írásjelet a japánok készítették, 84 vonásból áll, és jelentése: Repülő sárkány
 
Legbonyolultabb írásjelnek azonban az itt látható kínai biangbiang tészta írásjelét tartják, mely 57 vonásból tevődik össze