2022. január 6., csütörtök

Mugai-rjú japán kardvívó iskola

(a szöveg, eredetileg a wikipedia enciklopédiába íródott, emiatt itt az eddigi cikkektől eltérően nem hebon-shiki átírattal, hanem magyarosítottan írtam a japán szavakat. Ha zavar valakit, teljesen megértem, de sajnos ez az elfogadott) 

A Mugai-rjú (japánul 無外流, Mugai-ryū) egy korjú harcművészeti iskola, melyet Cudzsi Gettan Szukemocsi (辻月丹資茂 Tsuji Gettan Sukemochi) alapított 1680. június 23-án. A hivatalos neve Mugai sinden kenpó (無外真伝剣法 Mugai Shinden Kenpō).[1]

Cudzsi Gettan a Mugai-rjú megalapítója

Cudzsi GettanSzerkesztés

A Mugai-rjú alapítója, Cudzsi Gettan Szukemocsi, Cudzsi Szukemocsi néven született a Keian második évében (1649) egy Maszugiban(馬杉 Masugi), Mijamura faluban (宮村 Miyamura), ma Kóka(甲賀郡 "Kōka-gun") város nevet viseli, mely ,a Siga (滋賀県 "Shiga-ken") prefektúrában található. Apja egy alacsony rangú szamuráj, Cudzsi Jadajú, a család második fia.

13 évesen Kiotóba küldte apja, hogy kardvívást tanuljon, 26 éves korára érte el a legmagasabb "Kaiden" szintet. Ez után Edóba (mai Tokió )ment, hogy iskolát nyisson. Hogy pontosan a kardvívás mely iskoláját tanulta nem bizonyos. A legmegbízhatóbb feljegyzések a Jamagucsi-rjút említik Jamagucsi Bokusinszai tanítása alatt, de még korábbi dokumentumok Itó Taizent említik mint mesterét. A vívás ismeretei mellett nagy hangsúlyt fektetett az elméjének csiszolására is. Zen buddhizmust és kínai költészetet tanult Szekitan Rjózen (石潭良全) paptól a Kjúkódzsi (吸江寺) templomban. 32 évesen érte el a buddhista Megvilágosodást, melynek örömére egy verset írt:

   一法実無外
   乾坤得一貞
   吸毛方納密
   動着則光清
  Ippō jitsu mugai
  Kenkon toku ittei
  Suimo hō nomitsu
  Dōchaku soku kōsei
Az igazságon kívül nincsen semmi más
A Világ igazsága
Most itt van az elmémben
Minden apró mozdulatban fény csillan

Az első mondat utolsó két írásjegyét a 無外 mugait vette alapul, hogy iskolájának új nevet, ezzel egy új kardstílust adjon. A név a Mugai-rjú, vagyis Semmi más iskolája nevet kapta. Az elnevezésből is látszik, hogy a Zen az iskola fejlődésére és tananyagára is nagy hatással volt.[2]

Az iskola fejlődéseSzerkesztés

Az iskola megalakulásakor már Gettan a józan ész szerinti erkölcsi normák és a buddhista tanok betartásával igyekezett oktatni. Nem érdekelte, hogy nincsen hangzatos neve az iskolának, nem érdekelte a hírnév. A szellemiséget a kardrántás művészetének elnevezésébe is átvitte. Elsődleges harcművészete az iaihjódó lett. Az iai jelentése a hirtelen találkozás. Ebből a szóból ered az iaidzsucu nevű harcművészet, mely a kardrántás művészete, illetve az iaidó, mely egy meditatívabb,szellemibb utat jelöl. A hjódó a Hjó (katonai) és a (spirituális út)szavakból tevődik össze, melynek együttes értelme: A katonai szellem útja. Gettan ezzel rávilágított, hogy az igazi harcművésznek nem elég a harcot jól tanulnia, elméjét is élesítenie kell hozzá. Az iskola 10 hosszú kardos (tacsi)és 3 rövidkardos (kodacsi) technikával rendelkezett. Az iskola ismertté vált a Gekiken/gekkenről, mely páncélban történő bambuszkardos edzés, ami a mai kendó előde. Későbbiekben az iskola egyre elterjedtebb lett, nőtt az érdeklődés a mugai-rjú iránt. Gettan 1727-ben halt meg, a stílust fivérei vitték tovább. Yaszuke Takahasi, Gettan öccse Dzsikjó-rjú iaidzsucut tanult, melyből több technikai újítást ültetett át a Mugai-ba, mint például a Szuvari-vazákat. Ezek olyan technikák, mikor a gyakorló felek egymással szemben térdelő ülsében (szeizában) ülnek és innen rántanak kardot.

A páros vívás gyakorlatokra (kumitacsi) felkészítő és egyben meditatív begyakorolt mozdulatokat fejlesztettek ki. Ezek a Katák. Hogy a vágások erejét és pontosságát mérjék és gyakorolják az ún. Tamesigiri (próba vágás) technikát vezették be, mely ekkor már elterjedt volt a kardkovácsok körében az új kardok tesztelésére.

Mesterek és vezetők (Szoke)Szerkesztés

GenerációEdo mugai-rjú Nagymesterek
1.Cudzsi Gettan Szukemocsi
2.Cudzsi Uheita
3.Cudzsi Kimata Szukehide
4.Cudzsi Bunzaemon Szuketaka
5.Cudzsi Kimata Szukejuki

A hatodik generációtól a iskolák kettéváltak és a korábbi Edo mellett a Himedzsi stílus is megkezdte működését.

GenerációEdo nagymesterekGenerációHimedzsi nagymesterek
6.Cudzsi Bunzaemon Szukenobu6.Takahasi Hacsiszuke Micuszuke
7.Cudzsi Kinicsiro Yosisige7.Takahasi Tacuzo Micuharu
8.Cudzsi Kimata Sibaoka8.Takahasi Hacsiszuke Shgejuki
9.Cudzsi Kamegoro Szadatoku9.Takahasi Tecuo Takesige
9.Takahasi Kjutaro Koun
10Nakagawa Sirjo Sinicsi


A Mugai-rjú utolsó nagymestere (szokéje) Nakagawa Sirjo Sinicsi mester volt, aki 1981 január 2-án 86 éves korában hunyt el. Utódot nem nevezett ki, de több tanítványa is elnyerte a Menkjó kaiden (legmagasabb) fokozatot. Ők a következők:[3]

   Nakatani Takasi
   Sirai Rjotaro
   Toda Motohisza
   Okamoto Josiharu
   Konisi Miszakazu
   Nagaszava Maszao
   Niina Toyoaki Gjokuszo
   Szega Josijuki
   Konisi Sin
   Tamenori Akitada
   Fudzsimura Micsio
   Nakatani Maszaja
   Furuhata Kimijuki



Mugai-rjú EurópábanSzerkesztés

Az Európában ismert Mugai-rjút Niina Toyoaki Gjokuszo Szokétól tanulhatta Luciano Gabriel Morgenstern, aki Japánból hazatérve megalapította első edzőtermét Kölnben. Később több stílust is tanult. 2017-ben a Kaiden szintet kapta meg, majd 2021-ben a 7.dan szintet nyerte el. Európában jelenleg 8 országban, 20 iskola működik, melyek mind Luciano Gabriel Morgenstern Mester vezetése alá tartoznak. Központja a kölni Tensinkai dodzsó.