RÓLUNK: MJBT Győr - Horváth Ferenc és Kamocsai Péter

Üdvözöljük a Magyar-Japán Baráti Társaság Győri Klubjánál!

Amennyiben Japánról, az ázsiai kultúrákról, harcművészetekről, vagy nyelvről szeretne többet megtudni, jó helyen jár!
Kik is vagyunk?

A Társaság és a Blog két külön úton kezdte meg működését.
A Magyar-Japán Baráti Társaság (MJBT) egy nonprofit szervezet, mely 1987-ben alakult Budapesten, hogy a magyar és japán kapcsolatokat szorosabbá kösse. Jelenleg nagyjából 500 taggal rendelkezik a társaság.
A japán kultúra igénye miatt, az ország több területén is kisebb klubok alakultak.
1994-ben alakult meg a Győri Klub Horváth Ferenc vezetésével, aki ez idő alatt több száz előadást szervezett.
Jómagam, Kamocsai Péter vagyok a weblap és a blog cikkek írója.
A blogot 2011-ben hoztam létre azzal a céllal, hogy a számomra érdekes japán kulturális gyöngyszemeket megoszthassam a Nagyvilággal.
Kezdetben két témakört megnevezve kezdtem írni a blogot. Ezek a japán szépírás és növényművészet voltak. Emiatt lett az első név választás Kalligráfia és Bonsai.)(ekkor még kalligrafiabonsai.blogspot. com oldalon lehetett elérni) 
Azonban ahogy tanultam bele a blogírásba, és a fordításokba, egyre több felkérést kaptam különböző kulturális és nyelvi cikkek megírására.
Így a név már aligha fedte a tartalmat. Emiatt a név hamarosan kibővítésre került, így lett Kalligráfia & Bonsai Minden Ami Japán. Ekkor már száz bejegyzés fölött tartott az oldal.
2015 augusztusában ismerkedhettem meg a győri Japán Klub vezetőjével, Horváth Ferenccel, aki beszélgetések után felkért egy előadásra. Harcművészként és kalligráfusként ezt a két témát jelöltük meg, és egy egy órás előadás keretein belül a japán kalligráfiát és a japán szamurájkardokat mutattam be egy vetítéses előadás keretein belül.
Ezek után több alkalommal is találkoztam Feri Bácsival, aki felkért, hogy legyek a Társaság helyettes vezetője. Mondanom sem kell, hogy örömmel fogadtam el.
Együtt működésünk óta is több japánnal kapcsolatos eseményen vehettünk részt és ahol csak tudjuk, igyekszünk közelebb hozni a Távol-Kelet érdekes és titokzatos kultúráját.
2018. május 19-én kapott a blog új elnevezést. Ez lett a Magyar-Japán Baráti Társaság Győri Klubjának Hivatalos oldala. 



A Magyar-Japán Baráti Társaság győri klubjáról

A Magyar – Japán Baráti Társaság 1987-ben alakult országosan, az akkor működő Hazafias Népfront kötelékében, melynek győri tagszervezete itt kezdett tevékenykedni, de a szervezet rövid idő után megszüntette ezt a misszióját.
Időközben Horváth Ferenc a Városházáról a Városi Könyvtárba került dolgozni művelődésszervezőként, és 1990-től rendszeresen programjai közé tette a japán kultúra bemutatását,
s azóta is folyamatosan itt bonyolódik a programok jelentős része. Mert az elmúlt évtizedek alatt nemcsak olyan magyar személyek adtak élménybeszámolót akik rövidebb-hosszabb időt töltöttek e távol-keleti országban, hanem olyan műsorokra is sor került városunkban, melyet japán művészek adtak elő, úgy együttesként, mint egyénileg, és ezek helyszíne már nagy színpaddal rendelkező intézmények voltak, így pl. a Richter Teremben a japán fuvolatanárok zenekara, vagy az okinawai táncegyüttes a József Attila Művelődési Házban.
Összességében az elmúlt három évtized alatt, több mint 150 programra hívtuk az érdeklődőket. A japán klub szervezésének segítésébe több helyi aktivistát is sikerült megnyerni, s Kamocsai Péter pedig négy éve klubvezető helyettesként is tevékenykedik.

Japán nemcsak egy külföldi ország a többi között, hanem olyan állam, amely sok szellemi, lelki értéket halmozott fel fennállása alatt, s nemcsak a saját állampolgárainak ad támaszt, hanem a nagyvilág felé is igyekszik bizonyítani tartalmas életét, bevonva őket kultúrájába.
Európában talán mi magyarok figyelünk leginkább rájuk, s ők ezt nagy hálával fogadják, annál is inkább, mert ősidőkbeli közös kapcsolatot is megállapítanak, mi pedig örömmel élünk, éljünk ezzel.
A 170 Magyarországon működő japán vállalat is bizonyítéka ennek, de kulturális szinten is rendkívül sokoldalú a kapcsolat, a rendszeresen fellépő japán művészek mellett, hazánkban tanul több mint 400 egyetemi hallgató, s a Magyar-Japán Baráti Társaságnak a második legtöbb tagja van a hazánkban működő nemzeti társaságokéval összehasonlítva.

Akiket megérintett nemcsak technikai haladásuk, kitartó munkavégzésük, hagyományaik tisztelete, hanem esztétikai értékeinek sokszínűsége, életfilozófiájuk tökéletességre törekvése, azok bizonyára örömmel fogadják a japán kultúra által nyújtott információkat akár egyénileg, akár a győri klub által kínált programokat. Kívánom, hogy minél gyakrabban így legyen.

Győr, 2018. szeptember 3.

                                                                               Horváth Ferenc
                                                a Magyar-Japán Baráti Társaság győri klubvezetője

Horváth Ferenc
A Magyar-Japán Baráti Társaság Győri Klubjának megalapítója és vezetője
Az MJBT 30. évfordulója alkalmából kitüntetést vehetett át a japán kultúrával kapcsolatos programszervezésekért.

Kamocsai Péter
A Magyar-Japán Baráti Társaság Győri Klubjának helyettes vezetője

Üdvözlöm!

Kamocsai Péter vagyok, az MJBT Győri Klubjának helyettes vezetője, harcművész, a Magyar Honvédség területvédelmi ezredének katonája, kalligráfus, önvédelmi szakoktató és japán tanár.
Kis koromban ismerkedtem meg Japánnal és a kultúrával. 3 bátyám van, akik judo-t tanultak, és odavoltak a nindzsás, szamurájos filmekért, könyvekért. Lehettem vagy 4 éves, mikor már 1-10 ig tudtam számolni japánul, valamint ismertem néhány alap kifejezést. Szerettem lapozni a szamurájos könyveket. Emellett rajzolni is szerettem, emiatt másolgattam a képeket és persze a mellettük lévő különös és egzotikusnak számító "jeleket".
Úgy 8 éves koromra már kb. 20 japán kanjit is felismertem.
A nyelv és az írás tanulását autodidakta módon folytattam a Győri könyvtárban, ahol a japán témájú könyveket kerestem mindig. 13 évesen már alapszinten megértettem magamat japánul. Ekkoriban több japán emberrel is találkozhattam, akik nagyban segítették a tanulásomat. 16 évesen már középszinten beszéltem japánul. Ekkor ismertem meg a községünkben élő japán hölgyet, aki későbbi mesterem lett. Kobayashi Reiko Sensei japán szépírást, kalligráfiát oktatott és felajánlotta, hogy tanít japán nyelvre és kalligráfiára cserébe én tanítom Őt magyar nyelvre.
Ekkoriban ismerkedtem meg a Bonsai növényművészettel, melyet mélyebben is tanulhattam Bognár Ernő fafaragó és bonsai mesternek köszönhetően.
A japán nyelvet és kultúrát minél mélyebben próbáltam tanulni annál inkább jöttem rá, hogy mennyi minden van, ami még felfedezésre vár. A középiskola első éveiben kaptam először felkérést, hogy tanítsak japán nyelvet. Tapasztalatom nem volt, de úgy gondoltam, hogy veszteni valóm nincs. Emiatt online, facebookon csináltam egy csoportot Japánul tanulni vágyó emberek csoportja néven, ahol meghirdettem, hogy egy hónap múlva ingyenes japán leckéket fogok kitenni és mindenkinek szívesen segítek. Eltelt az egy hónap, és 120 ember jelentkezett. Le voltam döbbenve, hogy ekkora az érdeklődés ez iránt. 2 éven keresztül tanítottam itt, de időm hiányában abba kellett hagyni. Rengeteg tapasztalatot szereztem és sok emberrel ismerkedhettem meg akiktől rengeteg bíztatást kaptam. A tanítást online már nem folytattam, de személyesen most is szívesen segítek mindenkinek aki megkeres.
A nyelv, a kalligráfia és a bonsai növényművészet mellett mindig is vonzottak a küzdősportok és szamuráj harcművészetek. A településünk, Ásványráró 15 km-e fekszik Győrzámolytól, ahol a Szigetközi Junior Kendo Klub működik, Dubi Attila és Dubi Sándor válogatott kendó mesterek irányítása alatt.
Így jutottam el először a Budó, avagy a harcművészet ösvényére.
kis idővel később, 2016-ban a pécsi Bushinkan Harcművészeti Akadémia (BHA) bízott meg fordításokkal és a nafudakake (névtábla tartó) elkészítésével. Azóta az Akadémia fordítója és kalligráfusa vagyok. Az akadémia egyik fő iránya a jujutsu, melyet immáron 2 éve tanulhatok a mestereknek, Sensei Martina Józsefnek és Sensei Martina Máténak köszönhetően.
A japán harcművészetek mellett általános önvédelmet és Fülöp-szigeteki Harcművészeteket (FMA) tanulom és tanítom. Utóbbiban egy danos fekete öves instruktori szintet értem el. Mesterem Guro David Seiwert.
Az állóképességem növelése érdekében kezdetem el a futást 2018 végén. Mára a futóversenyeken rendszeresen megmérettetem magam, 2020-tól a biciklizést és az úszást is szeretném napirendre tűzni, mégpedig a triatlon versenyszámok keretein belül. A sportokon belül most még a fél- és teljes maraton, a duatlon sprint és az Ironman 70.3 versenytávok vannak kitűzve, melyeket 2023-ig szeretnék elérni.
2016-ban kezdtem foglalkozni Mugai ryu iaidóval, melyből egyelőre az 5 kyú szintig jutottam Luciano Gabriel Morgenstern Sensei irányítása alatt. 
Fő célomul tűztem ki, hogy a magyar embereknek megmutassam a japán kultúra igazán érdekes és szép kincseit, megismertessem az érdeklődőket a japán nyelvvel és a magyar-japán kapcsolatokat szorosabbá tegyem. Bízom benne, hogy munkámmal hozzájárulhatok a két ország még mélyebb barátságához és Ön is közelebb kerül a Távol-Kelet mesés kincseihez.
Üdvözlettel:
Kamocsai Péter




Szabadtéri késharc oktatás közben egy lefegyverzési technika bemutatása.
Őfelsége a Császár születésnapja alkalmából rendezett fogadáson.

Kendó Bajnokság (jobb oldali: Kamocsai Péter)
...mert mindenhol barátra lel az ember (győri autóbusz állomás)...